Nyaralók típusai

Tudom, az élet nem fekete-fehér, néhány általánosítás azonban annyira adja magát, hogy lehetetlen nem megfogalmazni. Álljon itt tehát – kissé sarkítva – hét nyaraló embertípus, a kimaradtaktól elnézést kérünk, a többieknek önkritikát gyakorolni és magukat besorolni ér!

A „Spiri”

Azért utazott két hónapra Indiába, Indonéziába vagy Nepálba, mert „érezte, hogy kell a lelkének”, mert már „nagyon kivolt”. Meg is értjük, nehéz az élet, mikor az ember minden gondja egy bölcsészdiploma befejezése, a barátaival való lógás és a plázában kávézás. Ottléte alatt több helyi tanítóval is beszélgetett az élet dolgairól, mindennapjait meditálással töltötte, jó esetben árvaházban vagy kolostorban is önkénteskedett, és többször álmodozva újraolvasta az Ízek, imák, szerelmek című alapművet. Minden este szolgalmasan frissítette az idővonalát az aznapi, meseszép képekkel és lelkes leveleket küldött arról, hogy milyen olcsó ott kint az élet, és hogy milyen sok örömöt kapunk ingyen az élettől, mint a reggeli madárcsicsergést vagy a nyers, vegán zöldségturmixot.

spiri

A hópárduc

Ő még álmaiban sem lát mediterrán tengerpartot, gondolatai csak a tengerszint feletti magasságokra korlátozódnak. Aktív kikapcsolódásra vágyik az évközbeni üldögélés után, neki egy nyárba simán belefér pár hét rafting, Via ferrata, hegyibicikli és gleccsertúra. Példaképei lassan fogynak, egyre kevesebb tér vissza Nepálból… Bizton hiszi, hogy íngyulladás vagy bokaficam nélkül nem nyár a nyár, és bágyadtan tiltakozó kedvesével az Annapournára tervezi a mézesheteket.

A tengerparton dekkoló

A legismertebb típus egész évben várja, hogy végre ne kelljen csinálnia semmit. Furcsamód tényleg képes arra, hogy egy hétig maximum annyit mozduljon el a kedvenc napozóágyáról, amíg vízre száll felfújható napozómatracával. Gyakran látni, amint párját elmélyülten méregdrága naptejjel kenegeti, miközben a lehető legtávolabb tartja magát az árnyékot adó pineafenyőktől. Mikor kiderül, hogy ugyanazzal a géppel érkeztetek, csodálkozva kérdezi, hogy lehetsz még mindig ilyen hófehér, és alig hiszi el, amikor arról mesélsz, néhány száz kilométerrel odébb mit láttál. Nem is érti, ennyi idő alatt hogy jutottál el odáig és vissza.

A világutazó

Sajna nem tud jönni a héten a szokásos beülésre, mert talált egy kihagyhatatlan ajánlatot Mexikóvárosba. Az ismerősök közül senkinek sem fér a fejébe, hogy lehetséges egyforintos repjegyet szerezni Japánba, az meg végképp nem, hogyan lehet ott egy balatoni hétvége árából két hónapig utazni. Számára a cserkésztábor luxusüdülő, minden reggel beszámol arról, hogy ilyen jót már régen aludt. Nem is csoda, egyébként főleg reptereken tölti az éjszakát, hiszen itt van meleg víz meg kiscsomagos majonéz, teljesen ingyen. Líbiát autó-, Szíriát tevestoppal utazta be, és nem érti, mi ebben a furcsa, elvégre valahogy Kőrösi Csoma is eljutott gyalog Tibetbe. Valószínűleg még azért nem esett bántódása, mert olyan ritkán fürdik, hogy a zsebtolvajok is tartják a három lépés távolságot.

vilagutazo

Miénk itt az éjszaka

Alig józanodott ki a sítábor után, már foglalja is be a tíznapos bolgár bícspartit, kényelmesen elfér a Sound és a Sziget között. A tavalyi karszalagokat elkezdi levágni, már úgyis elég büdösek. A partra már az odaút is kellemesen telik, csak a sofőrök szomorkodnak, nekik a kipárolgásokkal kell beérniük. A nappalokat főleg vízparton alvással tölti, éjjel van igazán elemében. Ha kell pár tipp a különböző tárgyak biztiőrökön való átcsempészésére, ő az embered.

Akinek a Gellért-hegy a Himalája

Ha ki is teszi a lábát az országból, csakis magyarlakta vidékre megy. Ez nála nem pénz-, hanem lelkiismereti kérdés. Száz érve van a Balaton mellett, évszámokat és statisztikákat sorolva győzköd arról, mennyivel jobb, mint a horvát tengerpart. Múltkor Esztergomban nem kísérte át a társaságot a hídon, biztos félt, hogy a túloldalt valami szörnyű betegséget lehet elkapni. Büszke arra, hogy még soha nem volt útlevele, és kívülről tudja mind a 3144 településünk nevét. Kedvencei Penészlek, Rum, Nagydisznód, Pornóapáti és a szatmári Sonkád.

 11846758_10153546892567558_2241847412864110228_n

Az atomcserkész

A nyaralást ő alternatívan értelmezi, különösen az éjszakai árokásás és a negyven fokban félmeztelenül kaszálás okoz neki örömet. Fesztivál a barátokkal kilőve, hiszen épp annyi időt hagyott VK és csapattábor között, hogy ki tudja mosni a ruháit, aztán meg pénzt is kell keresni, szóval irány az Erzsébet-tábor. Itt az sem zavarja, hogy a strandon minden gyerek a cserkészing-alakban lebarnult felsőtestén kuncog. Mindenképpen el akar jutni a következő dzsemborira, de nem meri nyárra egyedül hagyni a csapatot, mert fél, hogy személyes jelenléte nélkül az örökre összeomlana.

 

Keszei Zsófi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük