Egy cserkészvezető akár évtizedes vezetői tapasztalattal léphet ki az egyetem kapuján

A cserkészet pedagógiai alapjait több mint száz éve fektette le Lord Baden-Powell of Gilwell, de a kiscsoportos rendszeren és a cselekedve tanuláson alapuló módszer aktuálisabb, mint valaha. A Magyar Cserkészszövetség égisze alatt az országnak nagyjából a felében működik cserkészcsapat, amelyek az életét nagyban meghatározza az 1700 vezető szolgálata. Ezért a szövetség az alapító által megfogalmazottak szerint is hangsúlyt fektet a vezetőképzésre, amely a „TÁMOP 5.2.8-12/1-2013-0001 Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása” című projekt keretében kapott új lendületet.

A cserkészet alapvető célja, hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében mind egyénként, mind felelős állampolgárként és helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaiként. E cél, s a cserkészet eredménye időtállónak bizonyult, az alapítás centenáriumát világszerte 216 országban sok millióan ünnepelték.

Magyarországon a múlt századi működést ellehetetlenítő negyven év után kapott ismét szárnyra a mozgalom, amelyhez a legtöbben értelemszerűen fiatalok csatlakoznak. A felnőttek jelenléte, a vezetőképzés kulcskérdés a továbblépéshez. A cserkészetben őrsvezetőként több mint 1000-en, cserkészsegédtisztként mintegy 500-an, cserkésztisztként több mint 200-an szolgálnak. Ez évben mintegy 320 őrsvezető, 100 segédtiszt, 25 csapatparancsnok és 13 cserkésztiszt végezte el a képzéseket.
,

– A cserkészélményekkel gazdagodottak számára vonzó a vezetőképzés, és az azt követő szolgálat, mert a személyes átélések mentén kialakuló kötődés révén sokkal inkább magukénak érezhetik a cserkészéletet – mondta Solymosi Balázs, a Magyar Cserkészszövetség országos vezetőtisztje. – A felnőttek számtalan esetben tudatosan vannak jelen, s nagy előnyük, hogy a megszokások helyett átgondoltsággal építik a közösséget. Meg kell találnunk mindenhol azt a személyt, aki szívvel-lélekkel viszi a cserkészetet.

A szövetség az uniós pályázatnak köszönhetően szerkezetileg és tartalmilag is újragondolhatja a vezetőképzéseket. Solymosi Balázs erről azt mondta: nem fékeket szeretnének a rendszerbe építeni, hanem a bizalom jegyében kívánják rugalmasabbá tenni azt. A pedagógusképzések módszertanához hasonlóan kettébontják az elsajátítandó tudásanyagot. Nemcsak a cserkészetről tanítanak, hanem azt is kifejtik, miként lehet tovább adni a tudást. Ezáltal kompetenciákat fejlesztenek: az legyen az elsőrendű, hogy a tanultak mire teszik képessé a vezetőket.

S hogy melyek a képzések által is közvetített legfontosabb cserkészértékek?

Biztos cserkésztudás – ezt mondanák sokan, pedig ez bármikor megtanulható – mondta Solymosi Balázs. – A legfontosabb a jó kapcsolat Istennel, és az akarás. Dolgozni benne, vállalni az örömöket és a nehezebb pillanatokat is akarni kell. Szintén alapvetés, hogy alázattal fordulunk mindenkihez: a gyerekhez, a társakhoz, a felettesekhez. A harmadik legfontosabb, hogy ezt a különleges világot, azt, hogy cserkészek lehetünk, a magunkénak érezzük. Minden más tanulható. A lényeg az alapítónk portréin is látszik: huncutul mosolygó szemek, széles jókedv. Azt csináljuk, amiben hiszünk, és amiben kedvünket leljük. Gyereknek öltözni, rövidnadrágot húzni, sátorban aludni, fára mászni, együtt enni a gyerekekkel és mindig elérhetőnek lenni számukra – mert a gyerekeknek most kell a vezetőjük.

A vezetőképzés fő küldetése, hogy minden vezető alatt jó cserkészek nevelkedjenek. Aki pedig a vezetést választja szolgálatul, tegye bátran. A cserkészek a jó munkának köszönhetően számtalan esetben a talpraesettségükkel is vezető helyzetbe kerülnek, mert tudják magukról, mire képesek, és azt meg is merik lépni.

– Virág Zsolt cégvezető interjúját azzal hozta egy magazin a címlapján: „Úgy léptem ki az egyetem kapuján, hogy volt egy tízéves vezetői tapasztalatom” – érzékeltette a cserkészvezetői tapasztalatok eszenciáját Solymosi Balázs.

Hasonlóképpen sokat kapott a cserkészélettől dr. Lógó Emma is, aki ma egyetemi oktatóként, a BME adjunktusaként dolgozik. Tizenegy éves korában kötelezte el magát a közösséggel, 13 évesen már őrsvezető volt. Segédtiszt 22-23 évesen lett, majd a következő évben részt vett a vezetőképzésen.

– Társaságot, szociális közeget, barátokat jelent a cserkészet mind a mai napig – mondta Lógó Emma. – A vezetői tapasztalatok, a vezetés módszertana nekem is sokat segített az oktatói munkámban. Az időmet leköti az oktatás és a kosárlabda: NB I-es csapatban játszom. Legutóbb egy kiképzőtársam jött el egy mérkőzésre szurkolni, nagyon jólesett. Olykor fiatalabb cserkész testvéreimmel is találkozom, akiket oktattam egykor, s ma kikérik a véleményemet, számítanak a tapasztalatomra. Ezek a barátságok nem múlnak el nyomtalanul.

Lendvay Endre a rendszerváltáskor újjászerveződött magyar cserkészet legrégebbi tagjai közül való: 1988 óta vesz részt a mozgalomban. Több mint 25 éves cserkészmúltja mellett a jelen feladatai is a szövetséghez kötik, szerepet vállalt a cserkésztiszti képzésben és az országos elnökség munkájában, részt vett a vezetőképzés kialakításában is. Civilben gazdasági tanácsadó céget vezet.

– Habár a kis cégben csak egy cserkész kollégám van, a munkahely légkörét áthatja a cserkészszellemiség – mondta a cégvezető. – A vezetés és a vezetettség nálunk is organikus egységben működik, világosak a felelősségi körök és a kompetenciák. A vezetés nem magányos elfoglaltság, vezetők és vezetettek, vagyis a közösség tagjainak a támogatása nélkül nem lehet sikeres munkát végezni. Ezt hozom, és megannyi mást a cserkészetből, amit felnőttként is örömmel segítek. Megtiszteltetés, hogy felkértek a cserkésztiszti képzésre, nagyszerű érzés, hogy tovább adhatom, amit tanultam. Ez egyfajta morális töltet. A legnagyobb ajándék, hogy aktívan részt vállalhatok ennek a társadalomformáló szervezetnek az építésében – vallja Lendvay Endre, aki három cserkészgyermek édesapja. Csongor a Farkas-, Tardos a Tigris-, Bogi a Teknős-őrs tagja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük