TON és az emberek

2015-ben társadalmi szervezetként egyedül a Magyar Cserkészszövetség érdemelte ki a Fogyatékosság-barát Munkahely címet, melyért pályázati úton lehetett indulni.

Az MCSSZ kötelékében legtöbben hárman dolgoztak megváltozott munkaképességgel, mára Sipos Zsolt és Fábry Márton (205.) dolgozik a Tömörkény utcai irodában. Korábban rajta kívül Kovács István volt velünk, akit a Salva Vita Alapítványnak köszönhettünk. Fábry Mártonnal “Tonnal” beszélgetünk a cserkészetről, az odafigyelésről és a szeretet fontosságáról.

WP_20151203_21_56_38_ProVL: Milyen volt az első találkozásod az irodai munkatársakkal?

Ton: Fillinger Zsófihoz jöttem önkéntes munkára az irodába, és olyan jól beváltam, hogy később felvettek dolgozni. Nagyon jó volt együtt lenni, megismerni egymást. Fontos, hogy tudjuk egymást szeretni, legyen bennünk kitartás, odafigyelés. Nagyon jó együtt lenni közösségben. Kisközösség, nagy élmény – tudod!

VL: Mióta vagy cserkész?

Ton: 1999-ben kezdtem a városmajori Zrínyi Miklós Cserkészcsapatban. (205.) Cserkésznevem Ton, ami úgy alakult, hogy az öcsém kis korában nem tudta kimondani a teljes nevemet, így maradt a Ton.

VL: Hányan vagytok testvérek?

Ton: Hárman vagyunk testvérek, én, Bálint az öcsém aki szintén 205 Zrinyi Miklós cserkészcsatnak a tagja és a Sárkány őrsben vagyunk. Húgom Anna  ő is cserkész 1926 Szent Erzsébet cserkészcsapat lány csapat tagja. Én vagyok a legidősebb, huszonhét éves leszek.

VL: Mesélnél azokról az időkről, mikor iskolába jártál? Ugye nem bántottak téged?

Ton: Hát, jó kérdésed van – megfogtál. Voltak rossz élményeim is, nehezen dolgoztam fel. Voltak olyan tanáraim, akiket nagyon szerettem.

VL: A gyerekek bántottak?

Ton: Igen, az osztálytársaim.

VL: Szerinted miért?

Ton: Nem tudom. (csend)

VL: Valami olyat mondtak, ami nagyon rosszul esett…

Ton: Így van. És nem is volt igaz.

VL: Azóta megbocsájtottad nekik?

Ton: Igen.

VL: Mi az, ami hiányzott belőlük?

Ton: A szeretet. Ami kirajzolódik, a szeretet fénye, amit egymás iránt sugárzunk.

VL: Hozzád milyen út vezet?IMG_1075

Ton: Beszélgetések által, aztán kinyitjuk egymás felé a lelkünket. Így lett két új barátom, Bellák Hedvig csst. (25.) és Fábry Nóra (25.). Őket nagyon megszerettem az MCSSZ-ben.

 

VL: Ha új emberekkel találkozol, mi történik? Te mész oda hozzájuk, vagy arra vársz, hogy ők jöjjenek?

Ton: Én is odamegyek, aztán beszélgetünk, és kialakul lassan a barátság.

VL: Mit gondolsz magadról, te milyen fiú vagy?

Ton: Én nagyon jó vagyok. A cserkészetben pedig sok jó barátot találtam, nagyon jó velük lenni.

VL: Szerinted mi az, amit a gyerekeknek fontos tudni a megváltozott munkaképességű emberekről, vagy más fogyatékkal élőkről? Te veleszületett genetikai rendellenességű, úgynevezett Down-szindrómás vagy. Mit javasolnál nekik?

Ton: Hogy szeressék egymást, bátorítsák egymást, legyünk megértőek egymás iránt, és türelmesek.

VL: Te mit szeretnél, általában hogy legyenek hozzád az emberek?

Ton: Legyenek jó kedvűek, szerethetőek. Fontos, hogy szeressük egymást. Aki nem tud szeretni, abban nem jó szív lakik.

VL: Te a cserkészeten kívül zenélsz is, mik a terveid?

Ton: Megint megfogtál. Nehéz erről beszélni. Az MCSSZ-ben szeretnék többet segíteni, a munkatársaimnak és a barátaimnak is. Beszélgessünk egymással, egymásról. Amúgy basszus-xilofonon játszom egy zenekarban, népzenéket és klasszikusokat is. Ez a hobbim, mert hatalmas élményt nyújt, hiszen csodálatos dolog közösen átélni a zenét. Parafónia zenekarnak is a tagja vagyok és basszus xilofonon játszom. Aki többet akar tudni az együttesről, ez 13 értelmi sérült fiatalból áll, akik egy speciális módszer segítségével közösen muzsikálnak. Repertoárjukon klasszikus zenei átiratok, magyar és más népek dalai, táncai valamint régi zenéi is szerepelnek. A zenekar vezető Fabényi Réka ének-zenetanár, munkáját fiatal zenepedagógusok segítik.


 

Ton beszámolója a díjátadóról:

“A Cserkészszövetségben dolgoztam, mikor hazaérkeztem, anyukámtól tudtam meg, hogy a Magyar Cserkészszövetség elnyerte a Fogyatékosság-barát Munkahely címet, és boldog voltam. Nem tudtam róla, hogy a Cserkészszövetség elnyerte ezt az elismerő tanúsítványt. Meg szeretném köszönni Kollár Tamás csst.-nek (1020.), és Katona Máriának, akik sokat dolgoztak a pályázatért és sikeresen meg is nyertük ezt a címet.

Elérkezett az a nap mikor Baluval ketten a Nemzeti Színházba mentünk, hogy átvegyük az elismerő tanúsítványt. Baluval megbeszéltük, hogy értem jön. Elérkezett az indulás ideje, kimentem az utcára várni Balut, és várakoztam, egyszer csak megszólal a mobilom, és anyukám felhívott, hogy Balu kicsit késni fog. Egy idő múlva megérkezett Balu a Skodájával, és beültem mellé, és indulás a Nemzeti Színházhoz. Mikor megérkeztünk mentünk néhány kört, és az utolsó körnél sikerült behajtanunk a parkolóba, és leparkoltunk. Innen besétáltunk a színházba, először regisztráltunk majd leadtuk a kabátomat a ruhatárba. Majd felsétáltunk a színházteremhez, és megkerestük a helyünket. Kicsit kellet várakozni, a Never Give Up Gospel kórus zongora kísérettel elénekelte a Soha ne adjuk fel című éneket. Ezután köszöntők következtek, sorban

  • Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere
  • Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója
  • Papp Szabolcs, a Nem adom fel Alapítvány szóvivője

Mikor átadták az elismerő díjakat készült csoportkép, és utána egy műsorszám volt. Ami nekünk nagyon tetszett Sulyok Péter humorista, és a Csík zenekar. A Gálaest záró száma az volt, amikor a Csík zenekar és a Never Give Up Gospel kórus közösen énekelte el a Soha ne adjuk fel című éneket.”WP_20151203_19_50_50_Pro

A Fogyatékosság-barát Munkahely az EMMI, a Salva Vita Alapítvány, az AmCham és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület által alapított elismerés. Az odaítélt szervezet/cég szigorú feltételek elé van állítva, és további működésében fejlesztéseket kell vállalnia. A címet ét évig használhatja a szervezet, és teheti ki a vele járó jelvényt.

Szerző: Nagy Emese

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.