Haraszti-Maria-Haraszti-Julia-1024x575

Tudtátok, hogy két kcs nyerte a Pávát?

Mehetnek a kérdések! – mondja a telefonba Julcsi, (vagy Marcsi) rutinosan. A kilencéves lányok aratták le a babért a Fölszállott a páva tehetségkutató verseny gyerekkiadásának énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriájában. A bátonyterenyei Haraszti-ikrek a nógrádi népdalokat a szembe szomszédtól tanulták el. Ilyen egyszerű dolog ez, plusz tiszta szív és hegynyi tehetség! Az 1119. Árpád vezér cserkészcsapat Pillangó őrsének kiscserkészei, a negyedik osztályos lányok telefoninterjút adtak az MCS-nek, amit alább meg is hallgathattok.

Egy ország járt a csodájára, hogy milyen gyönyörű csengő hangon tudtok énekelni, kifejező hangzásvilággal, autentikus nyelvjárással. Hadd ismerkedjünk meg veletek! Tízen vagytok testvérek. Ti hanyadikok vagytok a sorban?

Julcsi: Én vagyok a nyolcadik, Marcsi a hetedik.

MCS:  Hány perc van köztetek?

M&J: Nyolc.

MCS: Mesélnétek arról hogyan éltek Bátonyterenyén?

M: Tizenketten vagyunk egy lakásban, de vannak nagyobb testvéreink, akik Budapesten élnek kollégiumban. Reggel mi szoktunk először fürödni, aztán a többiek beosszák maguknak.

J: Amikor dolgozni kell…

M: …az mindig változó, valaki mosogat, valaki mosást rak föl, mi rendet rakunk a szobánkban meg az előszobában.

MCS: Mit szerettek ezek közül legjobban?

J: Felrakni mosogatást. Van mosogatógépünk…

M: …és abba bepakolni. Talán a fürdőszobát a legkevésbé, de azért azt is lelkesen megcsináljuk, ha ránk kerül a sor.

MCS: Tudjátok édesanyátokat tehermentesíteni?

J: De még így is sok van rajta, viszont azt mondja, hogy megkönnyebbül, ha segítünk neki.

MCS: Hogyan kezdődött nektek az éneklés? Lehetnétek táncosok, vagy kézművességben járatosak.

M: Anyu énekelt nekünk a kocsiban…

J: …és akkor felfedezték, hogy mi is tudunk énekelni. Táncban, hangszerben nem vagyunk olyan tehetségesek.

M: Énekben nagyon tehetségesek vagyunk!

MCS: A tájnyelvi beszédet honnan ismeritek?

M: Anyától és a szomszéd Rozi nénitől.

J: Fekécs Kálmánnénak hívják. Ő a szembe szomszédunk. De hallgatjuk a zti.hu-n a Publikált Népzenei Felvételeket, ott adatközlő „archívnénik” és bácsik énekelnek, táncolnak.

M: Egy gyimesi kislánytól is tanulunk, ő Vrencsán Anita.

MCS: Olyanok vagytok, mint két tojás. A hangképzésben is egyformán ügyesek vagytok, vagy tanultok egymástól?

M: Egyformán ügyesek vagyunk…

J: …és kiegészítjük egymást. A első tercelést mondjuk én tudom jobban, a felsőt pedig Marcsi.

M: Ha láttátok a döntőben, ahogy énekeltünk, időnként kicsit kinéztünk, vagy bólintottunk, vagy lefelé szegtünk, vagy egymásra néztünk nagyon, kicsit megszorítottuk egymás kezét. Ezek mind jelek.

CS: Mi változott meg az életetekben a Páva után?

M&J: Semmi.

M: Csak az, hogy több helyre hívnak énekelni. De ugyanazok a kislányok maradtunk. Ugyanazok a barátnőink.

J: Nem lettünk nagyképűbbek.

MCS: Jól vagytok nevelve.

M: Anyáék tíz gyerek után már jól rájöttek, hogyan kell nevelni.

A teljes interjút itt tudjátok meghallgatni.