Ott voltunk Bakuban, a 41. Cserkész Világkonferencián

A fiatal korosztály és a vallásosság szerepét kívánjuk erősíteni a világ cserkészetében

Aki figyelemmel kísérte az MCSSZ OE facebook oldalát, vagy találkozott a szövetség főoldalán közzétett videókkal, élő bejelentkezésekkel, első kézből tudhatta meg, hogy végül nem Lengyelországban, hanem Dél-Koreában lesz a 25. Cserkész Világdzsembori a 2019-es USA után. Ez nekünk, magyaroknak nem túl  jó hír, hiszen így sokkal kevesebben tudunk eljutni a távoli országba. De a jó üzenetek is gyorsan érkeztek a küldöttektől, így Pótor József cst. (304.) országos ügyvezető elnök arról tudott beszámolni, hogy a konferencián elfogadták két javaslatunkat.

A küldöttség tagjai voltak még: Böröczky Csongor csst. (442.), Hári Márton (1019.) és Tóth Márton (442.). A magyar delegáció munkájáról és a részvétel eredményességéről kérdeztük Josét.

José: Az elnökségnek van egy olyan célja, hogy közelebb hozzuk a világszervezet ügyeit a magyar cserkészek mindennapjaihoz. A Világkonferencia valójában a Világszervezet (WOSM) közgyűlését jelenti. A közösségi média béli bejelentkezésekkel egyrészt láthatóvá szerettünk volna tenni a gyakran távoli helyeken történő eseményeket, így az is tájékozódhat a WOSM ügyeiről, aki nem ismeri közvetlenül a küldötteket. Fontos ezekről értesülni, mert jelentős döntések születnek, csak annyira távol van a mindennapi cserkészettől, hogy azt gondolhatják az emberek, mégsem olyan fontosak ezek. De ugyanezt gondolhatják az országos ügyekről, vagy a kerületeknél történtekről is. Valóban, egy őrsvezető szemszögéből messzi dolgok ezek, pedig végül az ő őrsi gyűlésére is hatással lesznek az időközben született döntések. Tudjunk róla időben.

Milyen döntések születtek idén?

José: Eldőlt, ki kapja meg a 2023-as Világdzsembori rendezési jogát. Lengyelország és Dél-Korea volt versenyben, ránk nézve sajnos a Kelet-ázsiai ország kapta meg a lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy több száz magyar cserkésszel kevesebben fognak eljutni oda, és az a lehetőség is szűkebb lett, hogy valaki szervezési szinten beszálljon a munkába. A következő, 42. Világkonferenciáról is döntöttünk, Egyiptomban lesz és nem Malajziában.

A cserkészet alapszabályát érintő ügyekben is ilyenkor születnek döntések. Ezúttal a régiókat illető eljárás rendről volt szó. A WOSM operatív irányítója, a főtitkár tett arra javaslatot, hogy lehessen felhatalmazása arra, hol legyen a Világiroda, azon túl szabad kezet kért a régiók át- illetve kialakításában – egyik javaslatot sem fogadták el a küldöttek. Vagyis a régió tagjain kívül más nem dönthet arról, hová tartozik az adott ország. Igaz, nem tudunk róla, hogy lett volna erre irányuló szándék.

Újra lett fogalmazva a cserkészmódszer, eddig négy – nálunk öt – pontból állt, most nyolc pontja lett. Elemei közé tartozik a cserkész fogadalom és törvények, a természetközeliség, a cselekedve tanulás és a személyes fejlődés, a felnőtt támogatás, a jelképek keretrendszere, részvétel a helyi közösség életében, valamint a kisközösségi, őrsi rendszer felépítménye.

Szemléletben nem történt változás, csak jobban ki lett fejtve az, hogy mit csinálunk. A Világkonferencián fogadtuk el a Világszervezet három éves munkatervét is.

Mindkét módosító indítványotokat megszavazták a küldöttek. Könnyen ment?

José: Tudni kell azt, hogy a 169 tagszervezet közül mi most az aktívabbak közé tartozunk. A legutóbbi világkonferencián a MOOT pályázattal térképre helyeztük magunkat, szerintem ma az ismertebb cserkészszövetségek táborához tartozunk. Az egyik javaslatunk a vallásosság cserkészetben betöltött szerepével foglalkozó munkacsoport felállítására irányuló javaslat volt, ez „csont nélkül” átment. A másikegy nagyon érdekes módosító indítvány volt. Egyrészt, a tízéves stratégiai tervben nagyon fontos a fiatalok szerepének az erősítése, mégis: azt láttuk ezen a konferencián is, hogy egyre idősebbek jönnek. Az egyik erre irányuló megoldási gyakorlat az, hogy az egyhetes Ifjúsági Fórumot a Világkonferencia elé teszik, ahol 26 év a felső korhatár. Itt is születnek ajánlások a konferenciának, és egyre inkább az a tendencia, hogy a World Scout Youth Forum résztvevői maradnak a World Scout Conference-en is delegáltnak. Idén a fiatalok 96 százaléka maradt velünk erre az időre. Ez olyan jól működött idén, hogy legközelebb összevonják a két eseményt.

A másik javaslatunk is ebben a témában kíván kézzelfogható eredményre jutni: a küldöttek összlétszáma és összéletkora tegyen ki egy meghatározott számot, ami afelé hat, hogy erősödik a fiatal korosztály részvétele a döntéshozatalban. Ebben a témában volt ellenállás, pedig kifejezetten hangsúlyoztuk, hogy nem az idősebb korosztály szerepvállalása ellen szólalunk fel, hanem a fiatalok szerepvállalásának erősítése mellett. A kettő nem zárja ki egymást. Végül módosító indítványunk kis többséggel, de átment. (Böröczky) Csongor ezt úgy fogalmazta meg, hogy elmentünk a falig.

Mire lehet számítani a WOSM következő három évében az MCSSZ ügyeit illetően?

José: Nagyon jó konstelláció adódott azzal, hogy mind a régió, mind a világszintű „elnökség” vezetője, a chairperson korábban Magyarország kapcsolattartója volt, tehát közelről ismerik a problémáinkat, megoldandó ügyeinket. Ez most számunkra egy olyan felállás, ami a következő három évre nagy könnyebbséget jelent, ha valamit el akarunk érni.