A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén is mindhárom kategóriában dobogósok, kettőben második, egyben pedig harmadik helyezettek lettünk az októberben megtartott 26. Európai Madármegfigyelő Napokon. A nemzetközi programon idén 35 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Orbán Zoltán, szóvivőt kérdezzük.
MCS: Minek tudtató be az, hogy évről évre ennyire jól állunk a madármegfigyelésekkel kapcsolatos területeken?
Orbán Zoltán:Olyan év is volt, hogy mindhárom kategóriában győztesek lettünk, vagyis a helyszínek, a résztvevők és megfigyelt madarak számát illetően egyaránt. Az kimondható, hogy a világ összes országát figyelembe véve – a lakosság és a területek arányait tekintve – mi fényévekkel járunk előttük, egyszerűen azért, mert nekünk volt Hermann Ottónk a XIX. században. Ő és kortársai voltak azok, akik az 1800-as évek második felében elindították a madárvédelem társadalmasítását és szakmai erősítését. Magyarországon volt az első Nemzetközi Madárvédelmi Konferencia az Osztrák-Magyar Monarchiában Budapest érintettségével, a világ első állami madárvédelmi szervezete 1890-es évek elején a Magyar Királyi Ornitológiai Központ, a későbbi Madártani Intézet, majd Madártani Egyesület is itt alakult meg. Az egész világ hozzánk járt tanulni! Hermann Ottóék lettek a madáretetés társadalmasításával és a mesterséges odúk népszerűsítésével és szakmai alkalmazásával ennek a szakmaterületnek a Kolumbusz Kristófjai. Ezért van az, hogy ma Magyarország a maga 93 ezer négyzetkilóméterével és 8 és félmilliós lakosságával legtöbbször lenyomja egész Európát, beleértve Oroszországot, Lengyelországot egyaránt.
Hermann Ottó magyar természetkutató, zoológus, ornitológus (madártani), ichthiológus (halismereti), arachnológus (pókokkal foglalkozó) szakértő, néprajzkutató, régész és politikus. Sokoldalúsága előtt tisztelegve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték.
MCS: A madarakra erősített gyűrűk mi mindenre adnak válaszokat?
OZ:A madárgyűrűzés segítségével – sok más igen hasznos eredmény mellett – megismerhetjük az egyes madárfajok szezonális vonulási útvonalait, pihenő- és táplálkozóhelyeit, telelőterületeit, végső soron a madárvonulási rendszerek egész Földünket átfogó hálózatát. Vagyis, a madárgyűrűzés egy kutatási módszer, ami a madarak egyedi jelölésén alapul. A sorszámozott gyűrűkkel megjelölt madarak minden egyes megfigyelése, visszafogása vagy kézrekerülése sokat árul el életükről, különösen mozgásukról, vonulásukról.
Veszélyes vándorlás
Minden évben nagyjából 25 000 000 madár pusztul el Európában az illegális madármészárlásoknak köszönhetően.
Ősszel újra folytatódik az a nemzetközi kampány, amely hét madár hősies vándorútját követi nyomon. A tavasszal kezdődött akcióban közel egy tucat ország vett részt és vesz részt továbbra is a következő hónapokban. A kampány a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács kezdeményezésével indult és a vonuló madarakra leselkedő emberi eredetű veszélyeztető tényezőkre hívja fel a figyelmet. Ugyanis a legapróbb énekesmadaraktól a leghatalmasabb ragadozómadarakig, a madárvonulás nem csak a telelőhelyekre való eljutást, hanem a túlélésért való küzdelmet is jelenti. Minden ősszel vonuló madarak millióinak kell erős viharokkal, éhes ragadozókkal és akár éhhalállal is megbirkóznia a több ezer kilométeres útjuk során. De számos olyan veszély is leselkedik rájuk, amiért az emberek a felelősek.
Libanonban évente 2,6 millió madarat ölnek meg illegálisan. Köztük a magyar emberek számára oly kedves fehér gólyát is.Cipruson évente 2,6 millió madarat ölnek meg illegálisan. A barátposzáták ínyenc csemegeként végzik a tehetősebbek tányérján.Egyiptomban éves szinten kb. 5,7 millió madár esik az illegális madárpusztítás áldozatául. A fürjek számára a többezer kilométeres hálók jelentik a végállomást.A Pannon-régióban a parlagi sasokat fenyegető talán legfontosabb probléma jelenleg a mérgezés.A becslések szerint az EU-ban Olaszország áll a „dobogó élén” az illegális madárpusztításokat illetően, amit az éves szinten leölt kb. 5.6 millió madárnak „köszönhet”. Az illegális lelövések és mérgezések miatt a dögkeselyűk száma az elmúlt harminc évben 80%-kal csökkent.
A nagyszabású nemzetközi kampányhoz az MME azért csatlakozott, mert a hét kiemelt faj, „A hős hetes”, legtöbbje hazánkban is előfordul, ezért a vonulás során az őket érő negatív emberi hatások a hazai állományokat is kedvezőtlenül befolyásolhatják. „Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a folyamatosan felmerülő kihívások ellenére hazánkban a természetvédelem erősebb, mint sok más, a kampányban is résztvevő országban” – mondja Orbán Zoltán, az MME szóvivője.
Nagy Emese
