Útkeresés a felnőttcserkész életben

Milyen szerepkörben tudod magad elképzelni 20 év múlva a szövetség vagy a csapat életében? Hol a helye a cserkészetünkben a már nem aktív cserkészeknek? A családos altábor mennyire megoldás egy inaktív vezetőnek? Csupa olyan kérdés, ami mind az alumni kérdéskör köré csoportosul. Pólya Viktor cstj. (47.) szövetségi igazgatóval beszélgettünk a cserkész “öregdiákokról”.

VL: Te milyen szerepet töltesz be jelenleg a csapatodban?

Pólya Viktor: A csapatom egy szűk részével tartom már csak a kapcsolatot. 4-5 éve még háttér segítőként továbbképzéseket tartottam az akkori vezetőségnek. Aztán pár évig Amerikában heti szinten kapcsolódtam egy ottani csapathoz. Amikor hazatértem a szövetségi feladatoknál találtam meg a helyem. Budapesten élek, a csapatom pedig Pécsen van — nem volt olyan feladat, amit ilyen távolról felelősséggel tudtam volna végezni.

VL: Nálatok van alumni szerveződés a csapatban? Egyáltalán hol van ennek a helye a cserkészetben?

PV: Radikális változás, hogy 30-40 főről egy évtized alatt egy 170 fős csapat lettünk. Újszerű kihívás volt, hogy mit kezdünk a felnőtt cserkészekkel. Mivel volt rá igény és tettvágy, így létrejött egy korosztályos raj. Ez nem egyedi eset, más csapatoknál is látunk hasonló példát. Ezek jellemzően inkább baráti közösségek, amiket az tart össze, hogy “van közös múltunk”, de azt látjuk, hogy ezek a fiatal felnőttek még keresik a pontos helyüket a csapatban. Nincsenek konkrét határok sem feladat, sem szerepkör terén. 

Többek között ez indította el bennem, hogy szövetségi szinten is gondolkodjunk az alumni szerepéről, a felnőtt cserkészek lehetséges feladatairól. A Magyar Cserkészszövetség 2027-es stratégiai tervében kimondjuk, hogy szeretnénk, ha cserkészeink felnőtt korukban is aktív tagjai maradnának a mozgalomnak. A következő időszakban azt szeretnénk az érintettek bevonásával kitalálni, hogy ezt milyen módon érhetjük el a különböző élethelyzetben lévő korosztályoknál.

VL: Milyen nemzetközi jó példákat tudnánk másolni itthon?

PV: Lépjünk inkább egyet hátra, határozzuk meg, mit nevezünk alumninak. Szerintem azok a felnőtt cserkészek tartoznak közéjük, akik valamilyen módon szeretnének kapcsolódni a cserkészethez akár csapat-, akár kerületi, akár országos szinten. Ugyanakkor vannak országok, ahol nem csak őket hívják alumninak, hanem mindenkit, aki akár szülőként, akár tanárként, felnőtt támogatóként közvetetten kapcsolódik a cserkészethez. Ez így nagyobb hálózat, szélesebb támogatói kör, akikkel bizalmi kapcsolatot lehet kiépíteni a közös értékek mentén. A mi esetünkben most abban is döntenünk kell, hogy mely az a kör, akiket el szeretnénk érni.

Más szövetségekben a nevelési program mellett van külön felnőtt életpálya modell, ami úgy gondolom komplexebb, mint amit jelenleg esetünkben tapasztalok. Itt természetesen nem a felnőtt kiképzőkről, vagy szövetségi vezetőkről beszélek, hanem olyanokról, akik aktív tagjai egy csapatnak, de már családosok. Sokuknak igénye van visszakapcsolódási lehetőségre felnőtt cserkészként is. Úgy látom, akkor tudunk továbblépni, ha a felnőttcserkészetről alkotott képünket egy kicsit újraalkotjuk, és közmegegyezésre jutunk abban, mit is jelent a felnőtt cserkész lét. 

VL: Lehet, hogy csak néhány csapat esetében van szó alumni helyzetről, másoknál ez nem is kérdés.

PV: Igen, látjuk, hogy nem minden csapatnál központi kérdés, de ha a teljes mozgalmat tekintjük, akkor egész egyszerűen felnőtt egy olyan korosztály, akiknek szeretnénk megtalálni a helyét a közösségünkben. Olyan tudás és kapcsolati tőke van nálunk, amit a mozgalom elismer, de úgy gondolom, ezt sokkal jobban is hasznosíthatnánk. Legyen szó arról, hogy valaki az info listán keres fuvart, egészen addig, hogy közös együttműködést hozunk létre az MCSSZ és valamelyik cserkész kötődésű partnerszervezet, vagy cég között.

Ezért készítettünk egy kérdőívet*, amelyben felmérnénk, a mozgalomban mekkora igény van ennek a kérdésnek a megvitatására. Szeretnénk egy világos képet látni arról, jól látjuk-e, hogy eljött az ideje ezt a kérdést napirendre venni. Így tudunk jó válaszokat adni a mozgalom igényeire. Az űrlapon már megjelöltünk néhány konkrét irányt, ami felé úgy gondoljuk, hogy érdemes elindulni, de kíváncsiak vagyunk az érintettek véleményére is.  

VL: Mit vártok a kérdőív eredményétől?

PV: Szeretnénk látni, kikről is beszélünk, és nekik milyen kívánságaik vannak, mit tud nekik nyújtani a mozgalom felnőttként. Mert eddig csak egyedi méréseink illetve hipotéziseink voltak. A Szövetség korábban is foglalkozott már ezzel a kérdéssel, emlékezzünk például a cserkészklubokra, de most jutottunk el oda, hogy a korábbi tapasztalatokat szisztematikusan próbáljuk összegezni, és magasabb szintre emelni. Erre jó példa a Gubacs Fesztivál, ahová pont ezt a réteget hívjuk, idén Verőcére az augusztus 20-23-i hétvégére. Addig is sokat segítene, ha minél többen kitöltenék ezt a kérdőívet, hogy a következő cserkészévet már az eredményekre, felmerülő igényekre reagálva tudjuk megkezdeni. 

VL: Vannak már elképzeléseitek, hogy milyen alapelvek mentén lehet az alumnival foglalkozni?

PV: Igen, foglalkozunk a nemzetközi példák elemzésével és a vonatkozó szakirodalmi hátteret is vizsgáljuk. Szeretnénk, ha a “szolgálat-közösség-önfejlesztés” hármas pillérén állna a koncepciónk, hogy a lehető legtöbben megtalálják a számukra éppen megfelelő tevékenységet felnőtt cserkészként is. És persze nem titkolt szándékunk, hogy a cserkészmozgalom minél nagyobb társadalmi hatást érjen el. Hiszünk abban, hogy az a bázis, ami mögöttünk áll, óriási dolgokra képes, hogy képesek vagyunk az aktív vezetőinket megfelelő feladatleosztással tehermentesíteni, hogy ők tényleg csak az ifjúságneveléssel foglalkozhassanak.

*A kérdőívet itt tudjátok kitölteni: https://forms.gle/ojE5aqsc8iYW7ock9