12 hónap 12 éjszaka – egy cserkész kihívás a javából

Most januárban már harmadik éve, hogy útjára indul a 12 hónap – 12 éjszaka nevű cserkész kihívás. Ennek lényege nagyon egyszerű: A résztvevő cserkészek számára az a feladat, hogy az év mind a 12 hónapjában legalább egy-egy éjszakát a szabadban táborozva töltsenek, azaz kint aludjanak. A kihívást elindító és azt jelenleg is  koordináló Barna János “Nusi”-val, az esztergomi 14. sz. Holló cserkészcsapat vízicserkész rajparancsnokával beszélgettünk.

– Nusi, honnan jön ennek a kihívásnak a gondolata?

2018 januárjában Győry Kati tett közzé egy felhívást a KMCSSZ I. kerületi oldalán, azzal a felkiáltással, hogy “Ne teljen el egyetlen hónap se úgy, hogy nem alszol sátorban, igloban vagy a szabad ég alatt!”. Annyira megtetszett az ötlet, hogy csapatomban is előhoztam, és nem sokat habozva belevágtunk. Az első két hónap után jött a tavasz és a nyár – így egyre könnyebb lett a teljesítés –  és hirtelen azon kaptuk magunkat, hogy végigcsináltuk az egész évet.

A sok élményen és tapasztalaton felbuzdulva 2019 elején kiterjesztettük a mókát, és meghírdettük szervezett formában a kihívást a Magyar Cserkészszövetségben. Ránézve a nemzetközi porondra, azt láttuk, hogy Skóciában van egy hasonló rendeltetésű különpróba. Ott azzal színezik a szabadban töltött éjszakákat, hogy minden egyes alkalomra kell egy külön feladatot is választania a cserkésznek. A külön feladatok célja, hogy igyekezz valamit alkotni, megtanulni, megfigyelni a természetben. Ez a kiegészítés nagyon megtetszett nekünk is, ezért kidolgoztunk saját, a hazai viszonyokra alkalmazható feladatokat. Kitaláltunk egy teljesítés-jelentési rendszert, és terveztünk felvarrót, amit a kihívás teljesítői kaphatnak meg. Végül 3 eltérő követelményszinttel vágtunk bele, azaz a 12 hónapos változat mellett volt egy 4 és 8 hónapot érintő változata is a kihívásnak. Létrehoztunk egy FB csoportot, ahol a kihívás résztvevői legalább virtuálisan találkozhatnak egymással. 

– Két teljes éven át futott már eddig a program. Mik a tapasztalatok, hogy fogadták a cserkészek, mekkora az érdeklődés?  

– Már az első “MCSSZ-nyilvános” évben sokkal nagyobb volt az érdeklődés, mint amire számítottunk. Száznál több cserkész csatlakozott csoportunkhoz és követte a teljesítőink által közzétett beszámolókat. Végül az érdeklődök egy harmada teljesített legalább 4 hónapot, 15 cserkésznek pedig minden hónapban sikerült egy-egy éjszakát a szabadban töltenie.

A következő szezonban közös ötletelésbe kezdtünk a Vadonlakó szakággal, melynek tagjai közt szép számmal voltak a kihívás iránt érdeklődők és teljesítők. Finomított szabályrendszerrel és rengeteg új külön feladattal vágtunk neki a tavalyi évnek. 2020-ban két és félszáz érdeklődő tagja volt társaságunknak, szép számmal vannak köztük határon túli cserkész társaink is. Az összesítés szerint a bejelentett éjszakák száma 546, és végül ebben az évben is 15 cserkész teljesítette mind a 12 hónapot. Januárban 76-an aludtak kint, tehát a tél ellenére is nagy volt a kezdeti lendület, de összességében 2020-ban ezt a programot igazán súlyosan érintette az otthon elhagyási korlátozás.

– A táborozás és ennek keretében a természetben kint alvás az egyik legjellegzetesebb cserkész tevékenység. A legtöbb cserkész életében azonban ez elsősorban a nyári időszakra korlátozódik. Nem túl veszélyes télen, hidegebb időben is a szabadban aludni?

– Természetesen kell a testi-lelki felkészültség, megfelelő felszerelés, és a felelősségteljes hozzáállás. Ezért 18 éven aluliaknál csak szülői jóváhagyással, cserkészvezetői felügyelettel tesszük lehetővé a teljesítést. Jellemzően a csapatokból komplett őrsök vagy csoportok csatlakoznak, így biztosítottnak érezzük az elöljárói kontrollt. Bár ellenőrzésre kevés módunk adódik, de bízunk egymásban. A kihívásban együtt játszók többsége kósza, vándor és felnőttcserkész korosztályból érkezik, ennek ellenére a tavalyi szezonban volt több 12 éves résztvevő is. 2020-ban a fiatalokra vagy kellő gyakorlattal nem rendelkezőkre gondolva tettük lehetővé a 12 hónap helyett a 2 vagy 3 évszakos teljesítést is.

– Sokan vannak (bár bizonyára nem a cserkészek közt) akiktől még jó időben is távol áll, hogy az erdőben aludjanak, nem hogy az év összes hónapjában. Tulajdonképpen mi a jó abban, hogy valaki akár 0 fokban, vagy csapadékos időben, a télen jellemző rövid és szürke nappalok, és a hosszú, sötét éjszakák idején is kint alszik a szabadban, amikor otthon a kényelmes melegben is lehetne ezalatt?

– Hogy kinek mi az öröm vagy az élmény benne, az meglehetősen szubjektív. Nekem – mindamellett, hogy minden helynek, minden évszaknak, minden időjárási körülménynek fel tudom fedezni a maga szépségét  – elsősorban a hétköznapokból való kiszakadás lehetőségét jelenti a kihívásban való részvétel. Amint ledobom a hátizsákom egy-egy táborhelyre megérkezve, minden városi gondot is kirepítek a fejemből.

Róvereimnek a társaság jelent nagy vonzerőt. A kószáknak az, hogy kintalvásainkkor nincsen takarodó. A legkisebbek hatalmas kalandnak és valódi kihívásnak élik meg egy-egy erdei éjszakájukat. Az a szép ebben, hogy a külön feladatok teljesítésével megspékelve, nem tudok olyan cserkészt elképzelni, aki ne találná meg a különlegest, a magával ragadót ezekben az alkalmakban.

– Ezek szerint te magad személyesen is részt veszel a kihíváson. Elfoglalt családapaként ez számodra nehézséget jelent az egyéb teendők mellett vagy inkább lehetőség például a fiaddal egy közös programra? 

– Alapvetően csapatos teljesítők vagyunk. “Hollóimnak” meghirdetem az alkalmat, lediktálom a feltételeket és megyünk. Kedves része ez annak a cserkészvezetői munkának, amit örömmel vállaltam. Sajnos ebben az évben nagyon sok korlátozással kellett szembenézni. A csapatszintű teljesítéseket fel kellett adnunk márciusban és novembertől már birtokon kívül sem éjszakázhatott az ember. De még ez a rendkívüli helyzet sem rettentett el bennünket. Amíg “jó idő” volt, a feleségem és a lányom is csatlakozott hozzánk, amikor télbe fordultunk, apa-fia programmá szűkítettük a kört. Hasznos volt. Cserkészet és kihívás nélkül kevés 19 éves menne ki a “faterral” –csak úgy– sátorozni.

– Téged sokan vízicserkész vezetőként ismernek. A vízicserkészet meg tud jelenni valahogy a kihívásban?

Az említett külön feladatok között több vízi szakterülethez köthető akció van pl. “Aludj csónakban vagy pontonon”. Sok olyan táborhelyet használtunk az elmúlt években, amit csak csónakkal lehet megközelíteni. A programhoz csatlakozó cserkészek közt szép számmal vannak vízicserkészek is. A bajai cimborákkal például éppen e kihívás kapcsán kerültünk közelebbi kapcsolatba. A vízesek és a vadonlakók, két meghatározó cserkész közösség a játék működésében.

– A kihívás szervezőjeként te eléggé nyomon követed az egyes teljesítéseket, a kihívás facebook csoportjában sokan fényképes beszámolókat is küldenek. Fel tudnál idézni valamilyen érdekes történetet? Vagy láttál a beszámolókban olyan táborozási ötleteket, tapasztalatokat, amelyeket más cserkészeknek is érdemes lehet alkalmazniuk?

– Az előbb említett  – a Bajai vizesekkel való találkozás – ilyen érdekes esemény, de említhetném a hollandiai magyar közösségben teljesítő cserkésztestvéreket, kik szépen bővítették a kint töltött éjszakákat jelző térképen zászlócskáink körét. Az elmúlt szezon számomra legkedvesebb momentuma, mikor egy kilenc gyermekes cserkészanyuka 6 kisebbik gyerkőcével közösen csatlakozott a kihíváshoz.

Gyakorlati haszna is van a beszámolóknak. Remek táborhelyeket mutatunk egymásnak és sok olyan praktikát el lehet lesni, amit magadtól nehezebben találtál volna ki. Jellemző, hogy az izgalmas fényképes vagy épp videós beszámolók után kialakuló üzenetváltásokban, beszélgetésekben elhangzó jó tanácsok hasznára vannak a kevésbé gyakorlottaknak.

– Zárszóként mit üzennél azon cserkészeknek, akik most elgondolkodtak rajta, hogy belevágjanak?

Valamikor, úgy másfél évtizede, egy toborzó alkalmon azt mondtam a szülőknek, hogy a cserkészet a legjobb dolog, ami a gyermekükkel történhet. Ez a kintalvásos kihívás pedig tömény cserkészet. Természet, kaland, közösség, cselekedve tanulás. Számtalan eleme van, amitől jobban megismered magad, társaidat és természeti környezetedet.

Bíztatok mindenkit, hogy vágjon bele, élvezze, tanuljon és ossza meg tapasztalatait. Még jobb, ha egy csapatból többen csatlakoznak. A játékban résztvevők köre remek társaság, nyitott szívvel várunk mindenkit!

Szerző: Kovács Árpád, Reál st. (25.)

Ha cserkész vagy, és érdekel a kihívás, érdemes csatlakoznod a 12 hónap – 12 éjszaka facebook csoporthoz, ahol a teljesítők gyakran egymással is megosztják élményeiket. Ott tájékozódhatsz a pontos szabályokról is.