Itt a tavaszi palántázós szezon. Reméljük nem csak a Zöld Munkacsoportnak buzog most ettől a zöld kedve! 🙂 Játszatok, palántázzatok velünk! Lehet már sok-sok cserkésznek ki vannak készítve a kertészkedős szerszámai, és az elvetendő magok. Szeretnénk figyelmetekbe és kiskertetekbe ajánlani egy nem finom, de annál hasznosabb növényt: a luffatököt. A következő “blogbejegyzésekben” erről írunk most Nektek. Nemcsak írunk ám! A sorozat végén egy játékkal vetőmagot is nyerhettek (ha kedvet kaptok tőle rajilag, őrsileg vagy magatok belevágni a termesztésébe), hogy az őszi/téli portyára már saját termesztésű luffaszivaccsal indulhassatok. A Cserkész Magazinok hagyományteremtű szándékú blogközlése.
Luffatök a kiskertemben
Jön-jön-közeleg a tavasz, egyre melegebbek a délelőttök, egyre hosszabbak a délutánok. Az embernek rohan a kedve kertet ásni, ültetgetni. Itt a palánta szezon. No hát, itt egy mese a luffatökök temesztéséről.
Tényleg mese. Ha hasznos tanácsokra vágysz, akkor csapd fel a googlet. Én is így tettem tavalyelőtt (találsz infot pl itt és itt). Bár azt mondták, hogy lehet szabad földbe is vetni, bennünk buzgott a tavaszi palántázási kedv, úgyhogy ültetőcserépbe került az a néhány magbörzén kapott mag. Ilyen életerős, husi sziklevelek mosolyogtak ránk egy-két hét múlva.
(Egy-két véééégtelennek tűnő hét múlva. Végzetesen palántakóros férjem képes volt homeoffice negyedóránként bejelenteni, hogy “Kész! Semmi nem sikerült, elhaltak a magok, még mindig nem keltek ki.” Pár hét múlva ugyanígy negyedóránként “Kész! Kuka az egész, az elmúlt negyed órában sem nőttek semmit.” 🙂 <3 )
Persze, hogy nőttek! 🙂 Ki is ültettük őket, amikor már kicsit jobb idő lett, el is vesztettünk párat közben 🙁 de két növény nagyon szépen növekedésnek indult. Májusra már nagyon csinos leveleket növesztett. Nyáron már látszott is, hogy nem sikerült megfelelő helyet találni nekik, alacsony volt a támaszték. Inkább felfele ment volna még, de nem nagyon volt hova. A szintén nagyra nőtt paradicsomok kezdték árnyékolni. Azért lett rajtuk pár picurka termés, amivel ugyan nem lettünk szivacs-önellátók, de legalább lett sok-sok vetőmagunk tovább próbálkozni.
A magokból adtunk barátoknak és sikerült anyósomat is belerángatni a luffatök mizériába 🙂 Amit igen jól tettünk, mert nálunk sokkal nagyobb szakértelemmel és figyelemmel vágott bele a termelésbe. Mi nem tanultunk az előző év hibáiból. A locsolásra és mulcsolásra figyeltünk, de még mindig nem sikerült eltalálni a megfelelő támasztékot, és a változatosság kedvéért tavaly nem a paradicsom, hanem a napraforgó árnyékolta be. Szegény inkább a földön kúszva próbált napsütötte helyre jutni – amit persze csak ősszel vettünk észre, addig azt hittük, hogy teljes kudarcba fulladt az azévi termelés. Így azért 2 picuri luffatökkel sikerült tartani az előző évi hozamot 😀
Nem úgy anyósomnál. Ámulat és bámulat, ami nála termett! Nézzétek!
Nagyon megtetszett neki, azt mondta, hogy a párezer felesleges maggal, meg a párszáz felesleges palántával majd kiül piacozni és másokat is bebolondít. Így legyen! 🙂
Gyorsan kértem tőle én is párszáz magot, hogy én is osztogathassak. Ugyanis már az első luffatökös mosogatáskor megfogalmazódott bennem a vízió, hogy milyen király lenne, ha Zöld Munkacsoportként nem egy indokolatlanul drága cuccal kampányolnánk a hulladékcsökkentés mellett, hanem akár önellátóak iy lehetnénk és segítenénk szivacshoz juttatni azt, aki szeretne.
A következő posztban tehát, egy játékra hívlak Titeket, ahol kis kreativitással luffatök magokat nyerhettek a csapatotoknak. <3
