Tábori tippek

Egy cserkésztábor fantasztikus lehetőségeket kínál kreativitásunk kiélésére a barkácsolás terén is. Az erdőben fellelhető anyagokból gyorsan összerakhatunk jól használható tárgyakat, amelyekkel kényelmesebbé tehetjük a tábori életet.

Malomjáték

Bizonyára mindenki ismeri a klasszikus, két személyes, táblás malomjátékot. Egy ehhez szükséges játékkészlet pillanatok alatt elkészíthető, és aztán a csendespihenőben, vagy  amikor épp nincs egyéb program, pöröghet a házi malombajnokság.

malomjatek

Tábla: Akár egy vízszintesen kidőlt fa felülete vagy egy simára vágott fa tönkje is megfelelő alap lehet, de a legegyszerűbb, ha egy szélesebb széldeszkát alkalmazunk. Utóbbi persze lehet egyúttal egy asztal lapja is, amelyet az őrsi körletben másra is használunk. Erre a felületre rajzoljuk fel a malompályát egy, a tábortűzből visszamaradt elszenesedett fadarabbal.

Bábuk: A malomjátékhoz 9-9 db bábu szükséges. Ezeket magunk is készíthetjük vagy összegyűjthetjük. Jók erre a célra például: kavicsok, gubacsok, kis tobozok, termések, de egy 2-5 cm átmérőjű ágdarabból pillanatok alatt szeletelhetünk korongokat is egy fűrésszel.

Tűzfúvócső

Tábortűzön való főzéskor, de más célból történt tűzgyújtáskor is előfordulhat, hogy nem figyeltünk a tűz táplálására, és már csak parázsló fadarabok izzanak, de a lángok eltűntek. Ilyenkor bevett módszer a tűz felszítására, hogy fújjuk, hiszen a tüdőnkből kifújt levegő oxigént tartalmaz, amely fokozza az égést, és így az újonnan rárakott vékony gallyakat könnyebb lángra lobbantani. Közvetlenül a szánkkal is fújhatjuk a tüzet, de annak hátránya, hogy viszonylag közel kell hajolni a parázshoz, ráadásul szájunkkal nehéz precízen irányítani a kifújt levegő irányát. Itt jön képbe a tűzfúvócső.

tűzfúvócső

A tűzfúvócső lehet bármilyen természetes vagy mesterséges cső, amelynek egyik végét szánkba vesszük, másik végét közvetlenül a parázsra irányítva tudjuk a megfelelő helyre juttatni az oxigént. Mesterséges csövet vihetünk magunkkal tűzgyújtókészletünkben, de még egy szétszedett golyóstoll szára is megfelelő lehet. Azonban még elegánsabb megoldás, ha természetes anyagból készítünk ilyet. Ezt legegyszerűbben üreges növényi szárból tehetjük meg. Ilyen lehet a nád is, de még hasznosabb erre a japán keserűfű szára. A szárban lévő üregeket elválasztó részeket egy vékony pálcával lyukasszuk át, így hosszú csöveket is készíthetünk, bár fél méteresnél nagyobbra nem lesz szükségünk.

Palacsintasütő szett

Tábori palacsintasütéskor magán a palacsintasütőn kívül még két eszköz lehet a segítségünkre. Egy kis olajozó ecset, hogy minden sütés előtt egy nagyon vékony olajréteget kenjünk szét az edényen, és egy spatula vagy palacsintasütő lapát, hogy az esetlegesen letapadó tésztát elválasszuk a fémtől, mielőtt feldobva a levegőbe a másik oldalára fordítanánk. Mindkettőt gyorsan elkészíthetjük.

palacsinta1

palacsinta2

 

 

 

 

 

 

Olajozó: Fűszálak merevebb száraiból vágjunk 8-10 cm hosszú darabokat, majd a kis köteget spárgával kössük hozzá egy nyélként szolgáló pálcikára.

Lapát: Egy 2-3 cm vastag bot végét faragjuk le laposra egy késsel, legalább 4-5 cm hosszan.

Grillfogó

Sütés, grillezés során az étel forgatásához, kiszedéséhez remekül használható egy fogó vagy grillcsipesz – amelyet természetesen nem a boltban veszünk, hanem magunk állítunk elő.

Ehhez mindössze két azonos hosszú, 1-3 cm vastag botra van szükség. A botokat párhuzamosan egymás mellé helyezve egyik végüknél kötözzük össze egy darab spárgával. Ezen rögzítési pont elé pedig ékeljünk be egy kis fadarabot, hogy a botokat némileg szétfeszítse, távol tartsa egymástól. Másik végüket pedig faragjuk meg, lehetőleg laposra. Ha ezután a botokat középen fogjuk meg, csipeszként használhatóak, azaz összenyomásra fogni lehet vele, de ha szétnyitjuk kezünket, a csipesz is enged.

csipesz1

csipesz2

 

 

 

 

 

 

Forgónyárs

Tűz fölötti hússütéshez az egyik legismertebb módszer a forgónyárs készítése. Ekkor a nyársra tűzött húst két villás ágra fektetve helyezzük a tűz fölé. Ahhoz azonban, hogy könnyen forgatni is lehessen, egy forgatókart kell rá szerelni. Ezt legegyszerűbben egy merőleges ágdarab felkötözésével tehetjük meg, de kis munkával egy elegáns faragott forgatókart is összedobhatunk.

  1. A nyárs végét faragjuk négyzetes keresztmetszetűre.
  2. Készítsünk egy vastagabb fadarabból 20-30 cm hosszú hajtókart. Ennek egyik végéhez közel véssünk ki egy négyzetes rést, hogy az a fenti nyársba illeszkedjen, a másik végéhez közel pedig egy kör alakú lyukat, a fogantyú számára.
  3. Egy harmadik fadarabból készítsük el a fogantyút. Egyik vége legyen vastag, de a többi részét körkörösen el kell vékonyítani, hogy az említett kör alakú lyukba illeszkedjen.
  4. Illesszük össze az elemeket. A négyzetes csapolásnál egy kis ékkel, fogantyúnál pedig egy átütött faszöggel biztosíthatjuk, hogy a szerkezet egyben maradjon.

Nyars1

Nyars2

 

 

 

 

 

 

Forogjon a nyárs, jó sütögetést!

Kovács Árpád Reál csst. (25.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük