A Cserkészmozgalom Világszervezete (WOSM) a tavalyi világkonferencián elfogadta a 2023-ig szóló cserkészstratégiát, melynek a „Vision2023” nevet adta. De mit gondolnak erről a különböző csapatok parancsnokai? Bedekovics Péter (Bepe) cst. (43.), Paulik Áron st. (811) és Szovák Márton st. (2.) válaszolt a VL kérdéseire.
VL: Van olyan része a stratégiának, amit akár csapat szinten, akár szövetségi szinten magadénak érzel?
Bepe: Van, nagyon is. Abszolút aktuális számunkra a következő néhány pont szerintem:
– „generációk közötti párbeszéd”, így az utódnevelés fontossága („Fiatalok bevonása” pont), tehát a VK-ban való tudatos részvétel
– minél több új, képzett felnőtt önkéntes bevonása („Nevelési módszerek” pont), mert úgy vélem nincs elég felnőtt, nem csak cserkésztapasztalattal, de élettapasztalattal is rendelkező vezetőnk!
– az alulreprezentált társadalmi csoportok és területek bevonása („Sokféleség és befogadás” pont) – csapatszinten is gondolkodunk azon, hogyan tudnánk a Debrecen belvárosi elit iskolákon túl megjelenni a város perifériáján lévő sulikban…
– a közösségi munka kultúrájának fejlesztése („Társadalmi hatás” pont) – mi nagyon szeretnénk a csapatban komolyabb közösségi munkát végezni, ami túlmutat a cserkészeten és akár az egyházközség, akkor a város életében változást hoz.
Ezeket az MCSSZ szintjén, de egytől-egyig a saját csapatom szintjén is fontos kérdéseknek érzem, így nagyon örülök annak, hogy ezeket megfogalmazták ebben a stratégiai dokumentumban.
Áron: Fiatalok bevonása, úgy gondolom, ez a cserkészmunkánk során (ha jól végezzük) kvázi automatikusan megvalósul. Viszont a vezetők nem terhelhetők a végletekig, illetve nem várható el tőlük, hogy minden szabadidejüket projektekkel, civil szervezetekben dolgozva töltsék.
A nevelési módszereket abszolút magaménak érzem, és úgy gondolom, a magyar cserkészetben lehetne több kezdeményezés a modern időkhöz való alkalmazkodás terén (pl. globalizáció, konformizmus, klímaváltozás, jövőkép formálása a fiatalokban stb).
A sokféleségről és befogadással kapcsolatban azt gondolom, a kisebbségek integrációja komoly szociológiai feladat, azt gondolom, hogy a cserkészet a hagyományos módszerei mentén erre nincs teljesen felkészülve (bár látunk jó példákat egy-egy csapatban). Ezen a téren az előrelépést az tudná segíteni, ha a témában tapasztalt szakemberekkel/civil szervezetekkel valósulna meg együttműködés. Mindemellett azonban a csapatoknak szabad kapacitással kell rendelkezni ahhoz, hogy egy ilyen programot érdemben el lehessen indítani, ez pedig pl. vezetőhiány esetén nincs meg.
A szexuális irányultság tekintetében való befogadás-elfogadás pedig a magyar cserkészet vallásossága miatt elég kényes téma, úgy gondolom, ezzel kapcsolatban a legtöbb vezető teljesen magára van utalva, egyéni megítélések határozzák meg a hozzáállást. A vallásosság, mint alapelv ezen kívül akadály lehet a határozottan vallástalan társadalmi csoportok bevonásában is. A c-d-e-f pontokat határozottan helyeslem.
A társadalmi hatással kapcsolatban ahogy fentebb is említettem, sokszor érzem úgy, hogy a vezetők általános leterheltsége mellé nehezen férnek be további társadalmi projektek – pláne ha ezekben szervezőként kéne részt venni. Ugyanakkor ezek célja legtöbbször egybevág a cserkészet céljaival, így van bennük fantázia és keresnünk kell a megoldásokat – például szövetségi szintű lebonyolítással.
A kommunikációról és kapcsolatokról azt látom a magyar cserkészet imázsa sokat fejlődött az elmúlt években, ezt a Támop program egyik egyértelmű pozitív hozadékának tartom. Ugyanakkor a csapatoknak folyamatos saját feladata a PR-ügyek intézése, ebben például közkinccsé lehetne tenni más csapatok jól működő módszereit.
Az irányítás terén a WOSM-mel párhuzamban az MCSSZ-nek is törekednie kell arra, hogy irányban maradjon, olyan tevékenységekre fókuszáljon ami megfelel a stratégiának. Ehhez viszont világos és széles körben elfogadott stratégia szükséges, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Emellett fontosnak tartom, hogy az MCSSZ példát mutasson az összes többi civil szervezetnek, többek közt az etikus működésben.
Marci: A stratégiai prioritások közül fontosnak tartom a fiatalok bevonását és a társadalmi hatás erősítését. A csapatunkban és kerületünkben (X.) az utóbbi időben úgy látom, hogy egyre fiatalabb parancsnokok, tisztségviselők, vezetők kerülnek előtérbe, ami szerintem nagyban megkönnyíti a munkát, hiszen generációs szakadékok híján könnyebben tudunk alkalmazkodni a cserkészek igényeihez. Úgy látom, hogy ez ma fontosabb, mint eddig bármikor, hiszen gyorsan változó világunkban ezek a világnézeti, életviteli különbségek már nem csak az öregek-fiatalok, hanem az 5-6 év korkülönbségű fiatalok között is egyre erősebben mutatkoznak.
VL: A csapatodban van ehhez hasonló stratégia? És ha igen, mennyire illeszkedik ehhez?
Bepe: A csapatunknak van stratégiája, de az 3 évre előre tervez nagy vonalakban és minden évben a csapatmunkatervben fejtjük ki ennek a cselekvéstervét. De a mi saját elképzelésünk nagyban hasonlít a WOSM által felvázoltakhoz, persze, csak kicsiben. Illetve, nálunk az egy különös helyzet, hogy a kerületünk és a csapatunk együtt fejlődött az elmúlt pár évben (ennek több oka van), és mi komoly felelősséget érzünk kerületünk többi csapata felé, így megjelennek ilyen, magunkon túlmutató stratégiai pontok (pl. VK-fejlesztés, kerületi programok, korosztályi nevelés stb.). De igen, engem nagyon meglepett, hogy mennyire összevág ez a dokumentum a mi elképzeléseinkkel. 🙂
Mondok egy példát is: Debrecenben jelenleg 2 cserkészcsapat van. Mi eldöntöttük, hogy ebben szeretnénk változást eszközölni, így kihelyezett őrsöket és rajokat, leendő „leánycsapatokat” (értsd: nem lányokból állót, hanem hozzánk kötődő, belőlünk kinőtt) csapatokat szeretnénk létrehozni, olyan iskolák körül is, amik periférián vannak…
Áron: Nincsen kidolgozott stratégiánk, egyik fontos stratégiai célunk viszont, hogy legyen…
Marci: Nincsen írásba foglalt stratégiánk, általában egy éves távra gondolkodunk, azon túl legföljebb ötlet szinten merülnek fel célok (pl. egy vízi táborozás). Ezek a stratégiai tervek nagyon jól mutatnak, de helyi – azaz csapat – szinten legföljebb részlegesen alkalmazhatóak a közösségek eltérő helyzete, adottságai miatt. De vannak elemek (kommunikáció erősítése, társadalmi hatás stb.), amelyek rendre feltűnnek az éves munkaterveinkben és általában meg is valósulnak.
VL: A stratégiát olvasva szép célok hangzanak el, de gyakorlati megvalósítás a csapatokban történik. 2023-ban milyennek szeretnéd látni a csapatod?
Bepe: Először is, nagyon remélem, hogy megtörténik a vezetésben a dokumentumban is hangsúlyozott „generációváltás” és ECSET-ben nem az én nevem szerepel majd a csapatparancsnoki rubrikában! 😀
Kicsit komolyabbra fordítva a szót: 7 év egy csapat életében rendkívül sok. Azok, akik most még kiscserkészek vagy épp cserkészfogadalmat tesznek akkor már st-be készülnek… a mostani őv-k jó része már diplomás lesz… nehéz ennyire előre tervezni.
Alapvetően azt gondolom, 7 év múlva biztosan stabilan kell működjön nálunk a korosztályi munka. Ez azt jelenti, hogy az, ami most kialakulóban van, akkor már egy régóta és jól működő rendszer kell legyen! 7 év múlva nem lesz olyan Debrecenben, hogy valaki meglát egy cserkészt és nem tudja, hogy cserkész! 7 év múlva nem poénkodni fognak azon, hogy „jé, itt egy süti áruló kiscserkész”, hanem ténylegesen vesznek három doboz „kókuszos mannát”, hogy ezzel támogassák a cserkészcsapatunkat! 😀 7 év múlva a csapatban lesznek szakági rajok!
De lesz, ami nem változik: továbbra is szuper őrseink lesznek, amiket szuper őrsvezetők irányítanak, és továbbra is felkiáltanak majd a cserkészeink, ha az autóban ülve elszáguldanak a 43. kilométerkő mellett, vagy a piros lámpánál a visszaszámláló 43-at mutat, vagy, amikor megkérdik, hogy mennyi az idő, és 2 perc múlva lesz háromnegyed… 😀
Áron: Úgy gondolom, arra kell törekednünk, hogy a WOSM-stratégiában megfogalmazottak közbeszéd tárgyává váljanak a vezetői közösségben, legyenek viták és szülessenek közös nevezők, a vezetők alakítsanak ki határozott véleményt a felvetett kérdésekről, miközben egyre jobban képesek beosztani az idejüket és motivációt kapnak a leírt célok közül egy-egy témában ötleteket megvalósítani.
