A városi bringások nyáron ellepik az utakat. Neked milyen van? Bemutatunk egy párost, akik darabokból raknak össze bicikliket. Az EgyediBringa ötletgazdái: Nyilassy Ádám őv. (293.) Makákó, és Bobor Kristóf csst. (293.) Hoacin a vendégünk.
Szerző: Nagy Emese
A Szinyei Merse utca kényelmesen megközelíthető kerékpárral. Az Andrássy útra merőleges utca a Kodály köröndnél végződik a Podmaniczky utca felől, új kerékpárút fut itt. A fiúk egy szuterénben alkotnak, ahol még a falakról is bringák lógnak. A dolog úgy kezdődött, hogy a saját biciklijüket szerelgették, majd a haverokét. 2012-ben aztán komolyabbra fordultak a dolgok.
Ádám: Ekkoriban már fénykorát élte a Critical Mass mozgalom, és minket is ez a hullám nyelt be. A kerékpározás menő lett, inspirált minket arra, hogy a tömegben felismerhetően mások legyenek a saját bringánk. Elejétől fogva bicikli építéssel és nem szereléssel akartunk foglakozni. Aztán az első darabokkal elkezdtünk házalni. A Magyar Kerékpáros Klub rendezett egy bicikli kiállítást, ahol másokkal együtt mi is megmutathattuk az elkészült darabokat, majd az Autómentes Világnapon is kaptunk lehetőséget a megjelenésre, és szépen lassan az ismerősökön keresztül elkezdtek minket megtalálni azok az emberek, akiknek nem csak az volt a fontos, hogy két keréken tekerjenek, hanem, hogy az jól is nézzen ki alattuk.
VL: Vannak olyan lerakatok, roncsparkok, nagypapa sufnija, ahol hegyekben állnak az alkatrészek zsigulitól a fűnyíróig. Szakavatott szemek a lomokban látják a lehetőségeket is. Ti hogyan vadásztok?
Kristóf: Sok tapasztalat kell hozzá, hogy a fellelhető alapanyagok közül melyek azok, amik a maguk idejében egy nagyon szép bringához tartoztak, jó alkatrészekből voltak összerakva, és ha most munkát és energiát teszünk bele, újra egy szuper bringát kapunk. Nem mellesleg olyat, ami különleges lesz, hiszen ezek már nem kapjuk meg a boltban.
Ádám: Itt, Budapesten nem volt annyira elterjedve az országúti és a városi kerékpár, inkább a mountain bike volt a menő a 90-as években. Aztán idővel elkezdtek beszivárogni külföldről ezek a mai darabok. Mi is először a híres, nagy devecseri piacon vadásztunk az első darabokra. Ide hozták be nyugatról a lomisok az odakint lehasznált bringákat. Néha persze mi is aknára futottunk. Kis tacskók voltunk még akkor, ami azt jelenti, hogy bizony vettünk olyan alkatrészt, amivel aztán nem mentünk semmire, hiszen a hozzá való további tárgyakat már évtizedek óta nem gyártják. De ez csak egy példa volt a sok közül.
Kristóf: Mindketten jártunk sokat külföldön, én 2012-ben jöttem haza, két évig éltem Dél-Koreában. Külföldön nem úgy van, mint itthon. Mi, amellett hogy közlekedési eszköznek használjuk a kerékpárunkat, még az önkifejezésünk eszközének is tekintjük azt. Nyugaton van pénze az embereknek arra, hogy egy vadiúj, csili vili bringát vegyenek maguknak, mi inkább a találékonyságunkat gyakoroljuk; felújítunk, cserélünk alkatrészeket, egyedi megoldásokat alkalmazunk. Ez a szubkultúra egy markáns része a hazai kerékpáros társadalomnak.
Ádám: Pont ez a réteg indította be a hazai folyamatokat, alulról hatott és „fertőzte meg” széles körben a kerékpárosokat. Ha tehetnék, majd mindenki személyre szabott, egyéniségének legjobban megfelelő biciklit hajtana ma Budapesten.
VL: Nézzünk körül a műhelyben! A falon lóg egy fekete-fehér vázas, vékony gumis, vastag felnis minimál-dizájnos darab. Elég kicsinek tűnik.
Kristóf: Pedig ez az enyém, nem pici. Amit látsz, egy magas profilú felni, és ez alapvetően egy pályavázas geometria, ami azért tűnik kicsinek, mert rövid a két tengely közti távolság. Ennek az az előnye biciklizés szempontjából, hogy fordulékony, könnyen manőverezhető. Egy jó városi cirkáló.
VL: Váltó nem hiányzik róla?
Kristóf: Még fék sincs rajta. Ez egy fixi, vagyis örökhajtós bringa, amit elég látványos hajtani, szóval népszerű a srácok körében. Visszafele tekered, visszafele mész, nincs rajta kontra, ha eleget gyakoroltad meg tudsz vele állni fék nélkül is. Ez most elég menő, sok ilyet szerelünk Ádámmal.
VL: Milyen kívánságokkal jönnek ide a kliensek? Hoznak egy fél bringát a fél vállukon?
Ádám: Kétféle vendég van. Az egyik hoz egy donor biciklit, ami egykor a nagypapájáé volt, a padláson találta, és mindenképpen szeretné feléleszteni. Vagy aki nagyon olcsón szerez valahonnan egy kerékpárt, hogy majd jó boltot csinál belőle. A másik pedig a nulláról indul azzal a kéréssel, hogy rakjunk össze neki valamit a kívánságai alapján. Ebben mára sok tapasztalatot szereztünk, és tudjuk segíteni, irányítani a folyamatokat.
Előtte-Utána
VL: Mennyi idő alatt lehet összeszerelni egy ilyen nagypapa-féle bringát?
Ádám: Átlagosan két hét alatt építünk meg egy bringát. Volt egy nagyon kedves konkrét ügy, amikor egy Csepel Túra biciklit újítottunk fel, de megmondtuk a srácnak, hogy ebből nem fog jól kijönni anyagilag. Ennyi pénzből két jobb állapotú biciklit is tudna venni. Ő azonban ragaszkodott ahhoz, amit még a nagypapája hajtott. Végül meg is tudtuk csinálni a Csepelt, teljesen olyan lett, mint fénykorában. Mikor elkészült, és kivittük a ligetbe befotózni, elállt a lélegzetünk. Hihetetlen, de ezeknek a paripáknak van lelkük!
Kristóf: Felülsz rá, elkezded hajtani és érzed. Nem lehet máshogy kifejezni.
Ádám: Na, ez éppen olyan, ami után megfordulnak az emberek!
Mire számíthatnak az EgyediBringától a cserkész-kedvezménykártya tulajdonosai?
A cserkészek a szerelés árából 10 százalék kedvezményt kapnak. A nyitva tartásról érdemes a honlapunkon tájékozódni, változó napokon, este 6 és 9 óra között van nyitva a műhelyünk a Szinyei Merse utca 23-ban. Az aktuális nyitva tartás és az elérhetőségünk megtalálható az egyedibringa.hu oldalon.
