98 évesen hazament Soczó András bá, a 100/ö Baden-Powell Központi Öregcserkészcsapat újjáalapító, mindvégig aktív tagja. Egész élete a cserkészetről szólt. 1933-ban a gödöllői dzsemborin (cserkész világtalálkozón) Baden-Powell, a cserkészmozgalom alapítója kezet fogott vele és megdicsérte: “Jó cserkész vagy!”. Ez maradt rá jellemző egész életében: jó cserkész!
A történelem az ő családját sem kímélte, de ő sohasem adta fel, teljesítette kötelességét, ott, ahol az élet lehetővé tette.
Az 1933-as dzsemborit számos tábor, cserkészprogram követte. A dzsembori 50 éves jubileumi táborán Németországban, Kastl-ban “titokban” vett részt, 1993-ban a gödöllői Emléktáborban, 2000-ben az esztergomi Milleniumi Emléktáborban, 2013-ban az ócsai Nemzeti Nagytáborban – csak hogy néhányat említsünk a jelentősek közül – szintén ott volt.
Nagy élménye volt, egy kis “kárpótlásként”, hogy mind a 2007-es londoni, mind a 2011-es svédországi dzsemborin az nemzetközi segítőcsapat tagjaként szolgálhatott. És még utoljára, 2015-ben Japánban is ő vihette a zászlót a dzsembori kontingens fiataljainak élén.
A 23. Magyar Öregcserkész Találkozónak, a MÖT-öknek mindenkori résztvevője, csapatának kegyeleti tisztjeként minden ünnepről megemlékezője, az eseményeken saját maga készítette koszorúval koszorúzója, legyen az ünnep, vagy temetés, felsorolni is nehéz aktivitása. Legjobban azzal jellemezhetjük, hogy mindenütt ott volt, egyenruhában, ahol hitet kellett tenni a cserkészetről, a cserkészeszmény megjelenítéséről.
Tagja volt számos más társaságnak, Természetjárók, Szent Korona, Guilde, stb. ahol a magyar hagyomány él..
Most, hogy róla emlékezünk, elég egyetlen mondatot mondanunk:
Utolsó percéig hű volt cserkészfogadalmához, Istenéhez, Hazájához, Embertársaihoz.
Hisszük, hogy jutalma már az Égi Tábor.
