Értékrend, tudás, gyakorlat

Május 18-án új elnöksége lesz a MCSSZ-nek. A VL interjút készített a küldöttgyűlés előtt mindkét jelölt csapattal.  Alább az Erő. Forrás. Építés. elnökségi jelölt csapat (Bedekovics Péter cst. elnök-jelölt, Horváth Domokos csst. ügyvezető elnök-jelölt, Hegyi Armand csst. vezetőtiszt-jelölt) válaszait olvashatjátok.

VL: Egy mondatban, hogy foglalnátok össze az elnökségi, és személyes programotokat?

Programunk címe: “Erő. Forrás. Építés.” Szövetségünkben rengeteg értékes erőforrás van: értékrend, tudás, gyakorlat, kapcsolati háló, önkéntes szolgálat stb. Azért szeretnénk dolgozni, hogy ezek az erőforrások fejlődni tudjanak, és minél hatékonyabban szolgálják cserkészeink testi-lelki növekedését.

VL: Milyen területeken terveztek változtatásokat, és milyen jellegűek ezek?

EFÉEJ:Elnökségi programunkban az „MCSSZ 2027” stratégia által megjelölt területekhez rendeltük céljainkat. Röviden ezeket így foglalnánk össze:

Szeretnénk, ha minél több segítséget tudnánk adni cserkészeinknek hitük gyakorlásában, a vezetők számára eszközöket maguk és vezetettjeik hitéletének fejlesztésében. Fejleszteni kívánjuk a hitélettel kapcsolatos módszertani tárházat, hogy az minél több cserkészünknek biztosítson lehetőségeket.

Célunk, hogy erősödjön a közösségi vezetés az MCSSZ-ben: szervezetünk struktúráit fejlesszük úgy, hogy hatékonyan segítsék az előttünk álló feladatok megoldását. Át kívánjuk gondolni bizottságaink és szervezeti szintjeink feladatait és az azokhoz rendelkezésre álló erőforrásokat, hogy azok még jobban támogassák a mozgalom munkáját.

Meg kívánjuk erősíteni a felelősségvállalás kultúráját: a feladat delegálásával a felelősség delegálása is megtörténik. Szeretnénk minél több feladatot továbbadni és elnökségként elsősorban a tervezés, irányítás, koordinálás és a beszámolók alapján történő felügyelés szerepét látjuk magunkénak. Elnökségi szinten is erősíteni kívánjuk a struktúrált és számon kérhető működést, hogy ezzel jó példát tudjunk mutatni a szövetség többi vezetője számára is.

Átláthatóan működő és tagjait alaposan informáló Szövetséget szeretnénk működtetni, amely az elérhető lehetőségek és szolgáltatások mellett a tagsági viszonnyal járó felelősségeket és kötelezettségeket is a tagság figyelmében tartja.

VL: Az elmúlt években rengeteg területen fejlődött a szövetség, mi az, amit tovább erősítenétek?

EFÉEJ:Két ilyen, stratégiai fontosságú területet tudunk megjelölni: az egyik az alumni-felnőttcserkészet témakörének megnyitása Szövetségünkben, a másik pedig a gazdasági önállóság és fenntartható működés kérdése. Mindkét területen nagyon jó kezdeményezések vannak, mindkettő több elnökségi ciklus léptékében mérhető és alapvetően határozza meg Szövetségünk jövőjét. Folytatni és fejleszteni kívánjuk az ezeken a területeken megkezdett munkát.

Ezen területeken kívül természetesen rengeteg további iszonyúan értékes munka folyik, amit támogatni kívánunk: az adatvédelem, a hírlevelek rendszere, a gyermekvédelem, a felnőttképzés, a TTK-k, a csapatmentori hálózat, a határon túliak támogatása, a kiképzőképzés, a cserkészfesztiválok, az online rendszereink fejlesztése és így tovább.

VL: Mi a legfontosabb célkitűzésetek a nevelés terén?

EFÉEJ:Célunk, hogy mozgalmunk sokkal erősebb megtartó erővel rendelkezzen az idősebb korosztályokban (kósza, vándor, felnőtt, vezető). Úgy látjuk, hogy ez szükséges ahhoz, hogy egészségesebb korfa alakuljon ki, hogy nőjön a feladat/felelősségvállaló cserkészek száma a Szövetségben és új településeken, közösségekben alakulhassanak cserkészcsapatok. Ehhez fontos eszköznek látjuk, hogy az (őrs)vezetőképzések és továbbképzések olyan vezetőket képezzenek, akik a legfelkészültebben tudnak az őrseiknek segíteni a testi/lelki növekedésben, a felnőtté válásban jó példájukkal járjanak vezetettjeik előtt.

VL: Mi a tervetek az olyan konkrét projektekkel, ingatlanokkal, mint pl.: Nagykovácsi kastélykomplexum, BiPi villa, Miskolc és Kecskemét?

EFÉEJ:A fenntartható és jelentős profitot termelő ingatlanüzemeltetés Szövetségünk egyik fontos támasza lehet a gazdasági önállóság és fenntartható működés felé törekvésben. Ebben a munkában a szövetség jelenlegi munkatársai komoly előkészítő lépéseket tettek és velük közösen szeretnénk ezt a munkát folytatni azzal a céllal, hogy ezek az ingatlanok olyan üzleti modellel és jó gazdákkal bírjanak, amelyek Szövetségünk számára biztos alapot, hátországot jelentenek.

VL: Hol húzódik az önkéntesség, a költségtérítés és a fizetett munka határa? Időről időre felbukkan a fizetett elnökség javaslata. Ti hogy álltok ehhez a kérdéshez?

EFÉEJ:Mi magunk az elnökségi szolgálatot önkéntesen vállaljuk, de világosan látjuk, hogy kihívásokat jelenthet a fizetett alkalmazottak munkájának megfelelő támogatása az önkéntes időkeret szűkössége miatt. Azon fogunk igyekezni, hogy ezt a “kétsebességes” helyzetet – közös munkával – jól kezeljük, összehangoljuk. Úgy látjuk, hogy Szövetségünk nagy értéke az önkéntességen alapuló működés, de el tudjuk fogadni, ha későbbiekben Szövetségünk fejlődése úgy kívánja, hogy egy vagy több elnökségi tag fizetett legyen – ezt a döntést viszont a tagság véleményének kikérésével, az OKGY hatáskörében kell tárgyalni.

VL: Hol látjátok a Magyar Cserkészszövetség helyét a társadalomban?

EFÉEJ:Egyetértünk az „MCSSZ 2027” stratégia célkitűzésével: „[…] a cserkészet [legyen] Magyarország ismert és elismert, vallásos ifjúsági mozgalma, […]. Nevelési programja hatására a mozgalom tagjai fiatal koruktól aktívan alakítják társadalmi környezetüket.”

Az MCSSZ különleges kegyelmi helyzetben van: gyökereink, értékeink, tudásunk, és kapcsolataink nem csak lehetőségeket adnak, de felelősségvállalásra is szólítanak. Fontosnak látjuk tehát, hogy Szövetségünk megragadja azokat a lehetőségeket, ahol saját értékeinket meg tudjuk osztani másokkal: módszertanainkat társszervezetekkel, jó gyakorlatainkat pedagógusokkal, erőinket a külhoni testvéreinkkel és így tovább. Ugyanígy fontosnak látjuk, hogy tagságunk érzékenysége nőjön hátrányos(abb) helyzetben lévő honfitársaink felé: dolgozzunk azon, hogy közösségbe nem tagozódott fiatalok is részesei lehessenek a cserkészmunkának; hogy társadalmunk peremén lévő testvéreinket is meg tudjuk szólítani; hogy a felelős állampolgárrá nevelés minél teljesebben megvalósulhasson mozgalmunkban.

VL: Ha megkapjátok a bizalmat és felhatalmazást, mi lesz az első teendőtök elnökségként?

EFÉEJ:Elsőként megköszönjük támogatóink bizalmát és kérjük minden cserkésztestvérünk támogató imáját, munkáját és felelősségvállalását, hogy Szövetségünket együtt hordozzuk és fejlesszük.

VL: A civil életetek adott-e már elegendő tudásanyagot ahhoz, hogy egy 12 ezer fős szervezetet tudjatok vezetni?

EFÉEJ:Úgy látjuk, hogy adott – ezért is vállaltuk a jelölést. Bízunk magunkban, egymásban, hetünk szerteágazó tapasztalatában és nem utolsó sorban a Jóisten segítségében, hogy ha a küldöttek ránk bízzák a feladatot, akkor azt el is fogjuk tudni végezni.

VL: Korábban is volt már példa arra, hogy új struktúrát akart kialakítani egy elnökség (a jelenlegi, amely szakvezetői feladatokat jelölt ki). Ez nem valósult meg az előző 3 évben. Nem tartotok hasonló kudarctól?

EFÉEJ:Szeretnénk, ha Szövetségünk legfontosabb fejlesztési irányait elnökségi oldalról is támogatni tudnánk, miközben az elnökségi munkát továbbra is önkéntes keretben szeretnénk megtartani. Úgy látjuk, hogy e két szempont összeegyeztetéséhez változtatni kell a struktúrán – ezt vállaljuk programunkban. Nincs garanciánk arra, hogy ez a megoldás jó megoldás – de a tagság kezében minden eszköz megvan arra, hogy szükség esetén továbbfejlessze a működés kereteit. Egy ilyen nagyságú szervezet alakítása természetesen lassú folyamat – de reméljük, hogy példánkkal elől járva segíteni tudjuk egy jobb, hatékonyabb szervezet kialakulását.