Új tematikus programéve van az MCSSZ-nek. A legutóbbi INDABA konferencia fő témáját a környezeti neveléssel és a teremtésvédelemmel foglalkozó ZÖLD munkacsoport határozta meg, s ebben a témában indult útjára a programévünk. Most Nemes Réka (426.) környezetvédelmi aktivista, a nepazarolj! csomagolásmentes bolt egyik tulajdonosa mondja el gondolatait a teremtett világ iránti felelősségünkről.
Vezetők Lapja: Honnan ered a kezdeményezés, mi adta az első lendületet a másfél évvel ezelőtti csomagolásmentes bolt nyitásához?
Nemes Réka: Cserkészként minden nyáron lelkesen vártam azt a két hetet, amikor kint aludhatok az erdőben a fák alatt, este nézhetem a csillagokat. Az viszont erős nyomot hagyott bennem, mennyi szeméttel találkoztunk az erdő szélén, nem ritkán a túraútvonalakon. A természet Isten ajándéka, ezt kaptuk tőle, amit vigyázni, szeretni és fenntartani kell úgy, hogy a jövő nemzedékei is részesülhessenek belőle: értékeiből, szépségéből, komplexitásából.
VL: Mindeközben gyermekkorunkban találkozunk először a csomagolásokkal, reklámokkal, amik jól felépített marketing-eszközökön át hatnak. Minden olyan, mintha pont nekem találták volna ki és még szép is…
NR: A szépérzékünkön keresztül és a birtoklási vágyon át könnyű manipulálni az embert. A csomagolás mögött aztán nem ritkán csak a csalódás vár ránk. A dolgok nem olyanok, mint a reklámokban. Szerintem sokkal jobb azt látni, ami tényleges. A mi boltunkban éppen ezért minden üvegekben van tárolva a fűszerektől kezdve a gabonákon, rizseken és tésztákon át a magvas müzlikig, teákig, olajokig.
Amikor a bolt tervezésébe fogtunk Magyar-Hikisch Ági élelmiszer-mérnök barátnőmmel, már mindketten kismamák, kisgyerekes anyukák voltunk. Otthon törekedtünk a természetes megoldásokra, környezettudatos életformára. Igyekeztünk volna az elvárásainknak megfelelő termékekhez jutni, de sajnos csak fáradtságos módon tudtunk azokat összeszedni innen-onnan. Ezért gondoltuk azt, hogy mi majd megvalósítjuk ezt egy helyen, egy csomagolásmentes üzletben.
VL: Más felkészülést igényel egy ilyen bevásárlás?
NR: Abból a szempontból igen, hogy sokkal tudatosabban kell elindulni. Érdemes listát írni, mire van valós igényünk. Meg kell tervezni mennyi és milyen tárolóedényre lesz szükség, mi kerüljön üvegekbe, mire elég a vászon szatyor. Tisztítószerekhez mást használunk, mint az konyhai alapanyagokhoz, ecethez, olajhoz. Persze, ha elszámoljuk magunkat nálunk is el lehet érni ilyeneket, akár befőttes vagy csatos üveget.
VL: Mi a véleményed az óceánok felszínéről kihalászott műanyag-hulladékból előállított sportcipőről, a vékonyabbra húzott üdítős palackokról? Mindezek reklámja és marketingje környezetvédelmi szempontokra van igazítva.
NR: Persze az lenne a legjobb, ha eleve nem keletkezne ennyire sok hulladék, de a tétlenségnél még ez is több. Voltam a közelmúltban egy konferencián, ahol különböző multi cégek tartottak előadásokat. Az ő szempontjaik szerint az haladás, ha a korábbi vastagabb műanyag csomagolást vékonyabbra váltják. Beszámoltak arról is, hogy a jövőben majd szinte mindent az óceáni hulladékokból nyernek vissza, abból készül a palack, meg a sportcipő. De addig marad a vékonyított műanyag – leegyszerűsítve. Találkoztam ott egy papír csomagolást előállító cég képviselőjével, aki nagyon szívesen gyártana újrahasznosított papírból, de a megrendelői szerint azon nem mutat olyan jól a felirat, nem lehet olyan minőségben megnyomni, mint a fehérített papírt. Szóval úgy tűnik, még messze vagyunk a nagy fordulattól, de egyszer el fogjuk érni a kritikus tömeget, amire lépnie kell a világnak.
VL: Ezekkel a látszólag apró változtatásokkal mit tehetünk a „nagy egész” érdekében? A pár kiló szemét megspórolása mire elég?
NR: Nagyon is sokat tehetünk! Minden ember saját magához mért környezettudatossága tesz hozzá ahhoz, hogy egyszer ebből egy fenntartható, természetközelibb világ legyen. A pandémia is megmutatja még jóval a vége előtt, hogy mit okoz, ha egy időre „leáll a világ”. Több részén a Földnek drasztikusan csökkent a légszennyezettség, ami az autóhasználat és az ipari tevékenységek korlátozásával áll összefüggésben. A sok kicsi és a több nagy összeadódott. Hirtelen nagyot kellett lépnünk, le kellett lassulnunk, s talán idővel megérthetővé válik, lehet így is élni, hiszen ezzel a világunkért teszünk.
Nagy Emese
