Arany Jánossal, a Magyar Cserkészszövetség szakmai munkatársával beszélgettünk a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó kezdeményezésekről, és a cserkészek szerepéről mindebben.
Cserkész Magazin: János, összefoglalnád, mit takar a Magyar Nemzeti Bank fiatalokat célzó, pénzügyi tudatosságot fejlesztő programja? Kérlek, mondd el, mi a szerepe ebben a Magyar Cserkészszövetségnek, és hogy te személyesen hogy kapcsolódsz ehhez a projekthez!
Arany János: A Magyar Nemzeti Bank által nyújtott támogatás koordinátoraként vagyok jelen Czinege András kollégámmal, és ennek keretében szervezünk olyan programokat, amelyek a fiatalokban tudják növelni a pénzügyi tudatosságot és a vállalkozói szemléletet. Tehát mindent, ami összefügg azzal, hogy felelősségteljesebben tudják kezelni a pénzt, s majd, ha eljön az ideje, betölteni a hivatásukat.
Azt hiszem, hogy azért születhetett meg ez az együttműködés, mert az MNB felismerte, hogy a cserkészeknek nagyon nagy hatása van a fiatalokra. Különleges, jól működő rendszerben tudunk foglalkozni velük, s ebbe a rendszerbe nemcsak a mi saját szakmai tartalmaink illeszthetők be, hanem egyéb fontos, értékes dolgok is.
Az élethez elengedhetetlen készség, hogy a pénzügyeinket is tudatosan tudjuk kezelni. Ennek megfelelően a kapott anyagi támogatás úgy hasznosul, hogy a cserkészcsapatok és az egyének is lássák a hasznát, tehát a cserkészcsapatok alapítványainak, pénzügyeinek is tudunk szakmai segítséget nyújtani, és az egyéneknek is. Ez utóbbi elsősorban különféle programokon keresztül tud megvalósulni: van konzultáció és tanácsadás, amelyeknek a keretében hozzánk fordulhatnak, hogy ezekben a témákban korszerű tudással gyarapodjanak. Van egy olyan modul, amelyben módszertani anyagokat dolgozunk ki; ezek őrsgyűléseken vagy más cserkészprogramokon lesznek elérhetők. Kifejezetten úgy alkottuk meg ezt a módszertant, hogy a gyerekek is teljes mértékben kapcsolódni tudjanak hozzá, és az őrsvezetők előképzettség nélkül is meg tudják valósítani őket. Emellett van hat szakmai programunk, amelyek közvetlenül érik el a fiatalabb cserkészeket vagy a hozzájuk kapcsolódó vezetőket. Ezekben a pénzügyi tudatosság témáját hat különböző szempontra osztottuk fel.
Cs. M.: Mettől meddig tart a projekt? Hogy lehet részt venni benne?
A. J.: A 2021-es évre született meg ez a megállapodás. Mivel tavasszal a koronavírus-helyzet miatt még nem tudtak megvalósulni a személyes jelenlétet igénylő programok, nyáron pedig a cserkészek elsősorban a hagyományos nyári táborokra összpontosítanak, ezért most úgy alakult, hogy őszre összpontosultak ezek a rendezvények. Ha valaki tájékozódni szeretne a soron következő eseményekről, az a szokásos kommunikációs csatornákat figyelje: főleg az ECSET-hírlevelet vagy az MCSSZ Facebook-oldalát.
Cs. M.: Mi az IÜP? Ki szervezte, és kik vehettek részt rajta?
A. J.: A betűszó feloldása: Ifjúsági Üzleti Program. Ez a projekt már lezárult, és a résztvevők között szerencsére szép számmal voltak cserkészek is. A Calasanctius Ösztöndíj Alapítvány szervezi már több mint húsz éve az IÜP-t, amely valójában egy tábor kamaszoknak (pontosabban 17–18 éveseknek, tehát ideálisan a 11. osztály végén járóknak). Az MCSSZ idén a Calasanctius Ösztöndíj Alapítvány szakmai partnereként volt jelen ebben a projektben. Elsősorban az IÜP csapata biztosította a szakmai hátteret, mi, cserkészek pedig ehhez hozzátettük a logisztikai hátteret, cserkész résztvevőket és megjelenési lehetőségeket. A program során a résztvevőknek vállalkozásokat kell felépíteniük marketingszempontból, üzleti, pénzügyi, kommunikációs, strukturális szempontból. Ehhez kaptak szakmai segítséget a mentoroktól, előadóktól. Ezt az egészet úgy kell elképzelni, hogy az elején a résztvevőket csapatokra osztjuk (idén négy csapat volt), és ők végigcsinálnak egy olyan folyamatot, amely során konkrét vállalkozási tervet alakítanak ki, és visznek végig az ötlettől egészen a prezentációig. A végén ők mutatták be a projektjeiket egy nekik szervezett gálán, ahol a tapasztalt üzletemberekből és befektetőkből álló zsűri döntötte el, hogy melyik a legígéretesebb projekt.
Cs. M.: Nagyon jól hangzik. El tudnád mondani, hogy mik voltak a benyomásaid az idei programról?
A. J.: Nagyon pozitív benyomásaim voltak. Kicsit mások voltak a keretek, mint amit a cserkészetben megszoktunk, abban azonban hasonlított a két közeg, hogy felelősséget kaptak a résztvevők. Nagyon jó volt látni, hogy a program megvalósítói, a szakmai stáb tagjai mind felnőttként kezelték, komolyan vették a srácokat. Kvázi üzleti partnerként tárgyaltak velük, ők pedig ennek megfelelően nagyon bevonódtak és igazán elköteleződtek a saját projektjük és a tábor íve iránt. Meglepő volt tapasztalni, hogy mennyi felnőttség, gondosság, ötlet, kreativitás van ezekben a fiatalokban, és látni, hogy ha van egy igazán komoly kihívást jelentő feladat, aminek van tétje, akkor nagyon sokat bele tudnak tenni magukból.
Cs. M.: Lezárásként egy átfogóbb kérdést tennék fel a téma eszmei hátteréről. Az IÜP oldalán a projekt keretein belül külön kitérnek a hitéletre és a vallásosságra. Tudnál arról beszélni, hogy hogyan kapcsolódik egymáshoz a kapitalista üzleti kultúra és a kereszténység?
A. J.: Azt hiszem, hogy keresztényként nagyon fontos a felelősség. Magunk iránt, az időnk iránt, a képességeink, a szeretteink, a terveink iránt. A felelős viselkedés és a világ elrendezése pedig akkor lehetséges, ha vannak keretek. Ezeket úgy tudjuk lefordítani, és gyakorlati életünkre alkalmazni, ha az anyagi tényezőket is figyelembe vesszük. A pénz olyan közvetítőeszköz, ami az időt és a figyelmet konvertálni tudja valami mássá, és ez szerintem kifejezetten fontos, amiként az is, hogy ezzel a felelősséggel és tudatossággal helyesen tudjunk bánni. Olyan eszköz, ami tud építeni, értéket teremteni, és szükséges ahhoz, hogy az életet a maga teljességében tudjuk megélni. Ami talán mindenkinek először eszébe a jut a kérdésben említett két témáról, az a tálentumok meséje. Nemcsak az az üzenet, hogy mindent el kell adni, és szegénységben kell élni, hanem hogy mindazzal, amink van, jól kell gazdálkodni. És ha ezt megtesszük, akkor az nem hogy nem szégyen, hanem maga a feladat: hogy amid van, abból többet csinálj, persze közben minden szabályt és etikai normát betartva.
