Segédtisztek állapota 2021-ben

A növekedési kabineten belül fel szerettük volna mérni, hogy milyen a mozgalomban lévő aktív segédtisztek helyzete. Ehhez összeállítottunk egy kérdőívet, mellyel több mint 100 cserkésztestvért sikerült elérnünk. A kitöltéseket ezúton is köszönjük szépen nektek, hálásak vagyunk érte. A válaszokból számos érdekes eredmény jött ki, ezeket szeretnénk ismertetni veletek. 

A kérdőív elemzésekor a csapatéletciklus modell alapján a következő létszámkategóriákat használtuk, azért hogy az adott csapatméretek sajátosságait meg tudjuk vizsgálni. Röviden ezekről a csapatméretekről:

• Az 1 és 20 fő közötti csapatok: ide tartoznak olyan csapatok, akik most alakultak, de természetesen léteznek már régóta ebben a kategóriában lévő csapatok is.
• A 21 és 50 fős csapatok: akik már stabilabb lábakon állnak, túllendültek a csapatalapítási nehézségeken. 
• Az 51 és 100 fő közötti csapatok: akiknek sikerült a további fejlődés és építkezés, stabilizálták a belső vezetőségi folyamataikat, és nagy erőkkel dolgoznak a csapat működtetésének hogyanjain. 
• A 101 és 160 fős csapatok: akiknek sikerült a megugrani azt, hogy a feladatokat ténylegesen delegálják, vezetőiket ténylegesen felhatalmazzák, és kiterjedt munkamegosztási rendszereket hozzanak létre.
• A 161 fő fölöttiek: a legnagyobbak, akik intézményes, jól kialakított, gördülékeny működéssel jellemezhetők.

 

A cikk további részében ezen beosztások alapján vizsgáljuk a csapatokat. 

Elsőnek egy kis rövid áttekintés: a válaszadók száma csapatméret szerint. Legnagyobb mértékben a nagyobb csapatokat értük el, viszont az elemzéseknél figyelembe vettük az egyes csoportokhoz tartozó sajátosságokat. 

Látható, hogy a legkisebb – családias – csapatok esetén a kitöltők száma nagyon alacsony, így az erre a csoportra vonatkozó eredményeink bizonytalanok lehetnek.

 

Emiatt is szeretnénk kiemelni, hogy a cikkben említett megállapításokat fokozott óvatossággal kezeljétek, mert nem minden kategóriából sikerült elegendő információt gyűjteni. A 2020-as évben a mozgalmunkban 843 bejegyzett cserkészsegédtiszt volt az ECSET-ben. Ez azt jelenti, hogy a teljes célközönség hozzávetőlegesen nyolcadát sikerült megszólítani.

 

A kitöltők átlagéletkora a legkisebb csapatoknál, a 1-20 főseknél a legmagasabb. Ennek oka többféle lehet, egyrészt sokszor egy lelkes, mindenre elszánt, alapító vezető viszi az ilyen csapatokat hosszabb távon is, vagy még annyira kicsi a csapat, hogy nem sikerült kinevelni azt a korosztályt, akinek tovább lehet adni a vezetést. Ezzel szemben a nagyobb csapatoknál, ahol már kialakultabb az utódlási rendszer, a kitöltő ST-k átlagéletkora is jóval alacsonyabb. 

 

 

A kérdőív első kérdései között felmértük, hogy ki mivel foglalkozik, mert azt feltételeztük, hogy ez befolyásolja a cserkészetre fordítható időt. Az eredményekből az látszik, hogy a válaszolók többsége tanuló, ebben az időszakban — még diákként — több idejük van a cserkészetre, mint munka mellett. Így nagy előny számukra, hogy ott vannak a szünetek; és nem biztos, hogy dolgoznak az iskolával párhuzamosan. Állandó munkahely mellett, ahol már kevesebb a szabadidő, nehezebben összeszervezni az egyes cserkésztevékenységeket. 

 

 

A kitöltőink közel háromnegyede jelenlege is aktív munkát végez, az aktív segédtisztek 10%-a viszont csak csapaton kívül aktív, a válaszadók maradék része pedig inaktív.  Örülünk annak, hogy inaktív cserkésztestvéreket is sikerült megszólítanunk. 

 

 

A ST-k gyakran egyszerre párhuzamosan több feladatot is visznek, akár csapaton belül és kívül is. Ezért szerettünk volna részletesebben átlátni, hogy milyen feladatokat is látnak el. A megbízások eloszlásának ábrájából jól kivehető, hogy őrsvezetői, rajparancsnoki és csapatparancsnoki feladatokat látnak el leggyakrabban. Az őrsvezetés azért is lehet ennyire hangsúlyos, mert a régen kialakult jó őrsi közösséget lehet így tovább ápolni, a korábban vállalt elköteleződés fontosságát jelezheti a válaszadók körében. Viszont szeretnénk hangsúlyozni az utódlás, a következő generáció kinevelésének fontosságát, hiszen ez a csapat hosszútávú fennmaradását szolgálja. 

 

 

A csapat feletti tevékenységek ábrájából látható, hogy a kitöltők majdnem fele kerületi vagy körzeti munkát végez a csapaton kívül — ez legtöbb esetben kiképzőséget jelent. A kitöltők majdnem negyede nem végez csapat feletti munkát.

 

A csapatmunkán felül vállalt feladatok jó lehetőségek a st-életpálya folytatásának, akár az aktív csapaton belül végzett munkánk mellett, akár annak átadása után. Hosszabb távon törekedhetünk egy olyan munkamegosztás kialakítására, ahol a csapatbeli szolgálatok átadását követően — nem pedig azzal párhuzamosan — tudjuk a vezetőket megszólítani a kerületi vagy országos feladatokban való részvételre, így is hatékonyabbá téve a szövetség működését.

 

Ezen a ponton ezúton is szeretnénk megköszönni az országos szintű vezetőknek a nagy arányú kitöltést. Nem gondoljuk, hogy az összes ST majdnem 20%-a országos vezető lenne :), szóval véleményünk szerint a válaszok jól tükrözik az országos vezetőink lelkesedését, ez ugyanakkor némi torzítást is jelenthet a válaszokban.

 

 

Hogy egy kicsit átfogóbban láthassuk, hogy mennyire leterheltek a segédtisztek a különböző méretű csapatokban, kiszámítottuk, hogy az adott csapatméret esetén a segédtisztek átlagosan hány feladatot vállalnak (“hány sapkában vannak”) a csapaton belül, és azon kívül.

 

 

A diagramon látható, hogy csapaton belül minden csapatméret esetén kettő körüli az átlagos vállalt megbízatások száma. Itt a nagy csapatok esetén láthatunk egy nagyobb csökkenést (1,4 csapaton belüli megbízatással), ami szerintünk azt jelzi, hogy ezekben a csapatokban már tényleg elég vezető van a feladatok kiegyensúlyozott elosztásához, valamint már van kialakult rendszer a tényleges feladatmegosztás kivitelezésére.

 

Érdekes még, hogy a csapat feletti feladatokra — úgy tűnik — a közepes csapatok a leglelkesebbek (amikben a vezetők gyakran amúgy is túlterheltek).

 

Itt szeretnénk felhívni arra is a figyelmet, hogy ha egyszerre nézzük a csapaton belüli és kívüli “sapkákat”, akkor messze kiugró a közepes csapatokra vonatkozó érték: azaz összességében a közepes csapatok ST-i jóval több feladatot vállalnak magukra a cserkészetben, mint az ennél kisebb vagy nagyobb csapatok vezetői. 

Ezért szeretnénk javasolni, kedves olvasónk, hogy ha közepes csapatban dolgozol segédtisztként, akkor merj a saját igényeidre is gondolni, hangsúlyt fektetni. Nem csak azért gondoljuk így, mert ez számodra előrevivő lehet, de a közepes csapatok fejlődésének is az egyik kulcsmomentuma az, hogy kicsit több megengedőbbek tudjunk lenni, több pihenést és töltődést engedélyezzünk saját magunk számára. 

 

Arról is megkérdeztük a kitöltőket, hogy körülbelül hetente mennyi időt fektetnek a cserkészetbe. A válaszok eloszlását az alábbi diagram mutatja.

 

 

 

Örömtelinek tartjuk, hogy a válaszadó cserkészek, jó része nem tolja túl. 🙂 Azért mondjuk ezt, mert szerintünk heti 1-5 óra munka könnyedén összejön: például ha egy olyan segédtisztet veszük, aki még őrsvezetői munkát is végez, akkor csak maga az őrsgyűlés 1,5 óra — felkészüléssel, elpakolással együtt egyedül az őgy-ből nagyon könnyen 3 óra lehet. 

(Hozzá szeretnénk tenni, hogy természetesen ezek a segédtisztek által becsült időtartamok, amiben jelentős torzítás lehet. Ez pedig azt a — szerintünk — érdekes kérdést veti fel, hogy mennyire vesszük észre, hogy épp a cserkészettel foglalkozunk, mennyire tudjuk reálisan megbecsülni az erre fordított idő mennyiségét.)

 

De vajon milyen hosszú távon tervezik ezt az időt befektetni a ST-k?

A kérdőívben szereplő kérdés arról szólt, hogy segédtisztjeink még hány év aktivitással számolnak. Persze nem tervezünk a végtelenségig aktívak maradni (ez a válaszokból is szépen kijött, eltekintve egy-két vicces renegáttól, akik 999 évet írtak), és ez jól is van így.

Ehhez hozzáadtuk azt, hogy a válaszadók képzése óta mennyi idő telt el — azaz mióta aktívak –, így kaptunk egy közelítő értéket arra, hogy a segédtisztek hány év aktivitást terveznek. Ennek eredményét mutatja az alábbi diagram csapatméret szerint.

 

 

Látható, hogy összességében átlagosan 4-7 éves aktivitási időszakkal számolnak a segédtisztek. Érdekes számunkra az alacsonyabb szám a kis csapatok (21-50 fő) esetén — erre egyelőre nincs kész magyarázatunk, de a kérdőív következő verziójában szeretnénk erre is irányított kérdésekkel rávilágítani.

 

A következő kérdésben az egyes képzéseink népszerűségét vizsgáltuk. Az eredmények alapján azt gondoljuk, hogy az egyes képzéstípusok el tudják érni a céljaikat és célközönségüket, hiszen a legnagyobb arányban választott képzések (INDABA, VTK-k, és TTK-k) valóban azok, amik széles résztvevői réteget kívánnak megszólítani. A többi képzés általában már valamilyen specializációt tartalmaz, ami limitálja az érdeklődők számát. Az is látszik a diagramból, hogy van igény a képzésekre, mert a válaszadók nagyon kevés része válaszolta, hogy nem vett részt semmiféle képzésen. 

 

 

Végül szerettük volna megismerni, hogy a ST-k milyen területen éreznek hiányosságot és miben szeretnének fejlődni. A válaszadók nagy része a vezetési és szervezési képességeket választotta, de a különböző nagy témákban meglehetősen kiegyensúlyozottak a válaszok. Ezek ismerete jó lehetőség lehet a vezetői hétvégék megszervezésekor, a személyes fejlődési célok meghatározásánál. 

 

 

Talán kicsit “fun fact” kategóriába tartozik az utolsó grafikonunk — és nem is kell teljesen komolyan venni, tekintve, hogy a kitöltők száma főleg a kis csapatok esetén igen alacsony volt. A kérdőív tartalmazott egy kérdést kitöltők a kapcsolati státuszra vonatkozóan. Az eredményeket az alábbi diagram mutatja.

 

 

Láthatjuk, hogy a kitöltők legalább 30%-a egyedülálló, ami egy relatív magas arány szerintünk, de ami még fontosabb, hogy a közepes csapatok esetén ez az arány látványosan megugrik. Itt ismét szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a cserkészet eluralkodása a magánéletünkre is hatással lehet.

 

Konklúzió:

A ST-k a csapatok mozgatórugói, ezt a megállapításunkat csak tovább erősítette ez a felmérés.

Számunkra fontos és érdekes eredménye a kérdőívnek, hogy a kitöltők háromnegyede végez csapaton belüli munkát. 

További fontos tapasztalat volt, hogy úgy tűnik, a cserkészek általánosságban kiegyensúlyozott keretek között tartják a cserkészetre fordított időt (a legtöbben saját bevallásuk szerint 1-5 órát fektetnek a cserkészetbe hetente) — de azért látható, hogy vigyázni kell, hogy a cserkészet ne menjen semmi rovására.

Örülünk annak is, hogy a legtöbben látjátok azt a pontot is előre, amikor tervezitek átadni a stafétát — a tudatos utódlástervezés egy nagyon fontos ST-kompetencia.

Fontos az önfejlesztés, és látszik, hogy a ST-k nem feledkeznek meg ennek a fontosságáról; részt vesznek olyan alkalmakon, ahol lehetőségük van épülni. 

Végezetül szeretnénk köszönetet mondani a munkátokért, amit a csapatotokban, a kerületetekben vagy az országos szinten végeztek!