A cserkészet ma Magyarország legnagyobb ifjúságnevelő mozgalma, amely önkéntes alapon működik. De attól, hogy sokan vagyunk, még nem vagyunk egyedül, számos közösség munkálkodik hazánkban, amelyek hasonló célokért dolgoznak, mint a cserkészmozgalmunk tagjai. Te vajon hányat ismersz ezek közül?
Szerző: Zöllner Anna
A Regnum
Gyanúsan sok hasonlóságot tapasztaltál a Regnum Marianum mozgalom és a cserkészet között? Lehet, hogy nem véletlen egybeesés mindez, ugyanis 1912-ben, a Magyar Cserkészszövetség alapító ülésén ott ültek a Regnum vezetői, sorsolással csapatszámot is nyertek, és így lettek a 3-as számú Regnum Marianum cserkészcsapat. A szoros együttműködés a két közösség között a második világháború idején lazult meg, és végül vált ketté a két mozgalom. De ne szaladjunk ennyire előre!
Mi is az a Regnum?
„Katolikusok vagyunk, ifjúságneveléssel foglalkozunk, több, mint 100 éve. Célunk, hogy a ránk bízott gyerekek kiegyensúlyozott, egészséges, elkötelezett és boldog katolikus felnőttekké váljanak: legyen bátorságuk életükben Isten akaratának fürkészésére és készek legyenek igent is mondani rá.” írja magáról a mozgalom a honlapjukon.
Hasonlóan jól bevált cserkészmódszerünkhöz, a Regnum is kisközösségekkel dolgozik, amelyeket képzett és önkéntes vezetők vezetnek. Gratia supponit naturam avagy a kegyelem a természetre épül – vallja a közösség, ahol a nevelői munkában a természetjárás ugyanolyan fontos szerepet kap, mint a közösségi játékok és az imádság. A heti találkozókon túl a regnumiak is egy nomád táborral koronázzák meg az évet, amelynek van kerettörténete, tartanak tábortüzeket, akadályversenyeket és számos olyan játékot, amelyek minden cserkész számára ismerősek lehetnek. Amit mi őrsnek mondunk, azt ők népnek vagy csapatnak nevezik. Hasonlít a cserkészőrsökhöz amennyiben pár évvel idősebb vezető vezet egykorú fiatalokat, ám a csapatok itt koedukáltak, élükön pedig egy lány és egy fiú vezető áll. A regnumi csapatoknak nincs saját csapatotthonuk, gyűléseiket vagy a plébánián vagy egymás otthonában tartják.
És akkor jöjjön egy kis töri…
Az 1800-as évek végén kilenc katolikus pap-hittantanár úgy döntött, hogy ifjúságnevelő közösségi életet kezd. Céljuk – és innen a név – hogy hazánk valóban Mária országa legyen. Az alapítók legfőbb lelki mentora és támasza Prohászka Ottokár esztergomi püspök, híres szónok és író, volt. 1912-től a közös nevelési célok miatt, a mozgalom szorosan együttműködött a cserkészettel és egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, még havi folyóirataik is megjelentek (ilyen például a Zászlónk magazin). A kommunista rezsim nem kedvezett a Regnumnak sem, közösségi házukat államosították, több papjukat fogságra ítélték, ám a mozgalom búvópatakszerűen élt tovább titokban szervezett találkozókkal és táborokkal.
Fotó: Skublics Gergely/Regnum Nap 2014
A rendszerváltás után újult erőre kapott a Regnum, 1991-ben R(egnum) M(arianum) K(atolikus) K(özösség) E(gyesület) néven civil szervezetként bejegyezték a Bíróságon. 1997-ben Regnum Marianum néven Paskai László bíboros jóváhagyja alapszabályát, egyházi magántársulásként. A Regnum legfőbb vezető testülete a Házigyűlés (küldöttközgyűlés), 6 tagú választott vezetősége: a házfőnök és 5 tanácsadója. A Regnum struktúrája fokozatosan alakult ki. Az 1980-as évektől rétegekbe (korosztályokba) fogják össze a csoportokat. Másrészt „helyi Regnumok” alakulnak, előbb Budapest külső kerületeiben (Újpest, Remete), majd később Budapest vonzáskörzetében (Nagykovácsi, Szentendre).
A Regnumnak is van saját vezetőképzője, tagjai ugyanakkor nem csak a mozgalom belső életét szervezik, hanem komoly feladatot vállalnak a Katolikus Egyház építésében is.
Ezért a Közösség ma így fogalmazza meg küldetését: a magyar Egyház szolgálata, melyet elsősorban az ifjúság nevelésével valósít meg. Ma a Regnum Marianum közösségnek mintegy 3000 tagja van, köztük 30 pap és 2 püspök.
Talán a legszembetűnőbb különbség, hogy míg a cserkészetben szinte minden vallás képviselteti magát, addig a Regnum egy kimondottan katolikus közösség. De ahogy a fentiekből is láthattátok rengeteg a hasonlóság, úgyhogy nem kell félni tőlük, nem esznek cserkészeket!
Röpködnek és világítanak – A Szentjánosbogár
Nem biológia óra következik, ugyanis a Szentjánosbogár egy katolikus közösség, amelyet körülbelül tíz család álmodott meg a dunakeszi plébánián a nyolcvanas évek végén azzal a céllal, hogy tartalmas programokat nyújtsanak gyermekeiknek. A kezdeményezés akkor lett igazán híres, amikor 1990-ben a Szív című újság gyerekrovataként jelent meg, és ezt követte az első Szentjánosbogár tábor. Míg mi nyáron kivonulunk az erdőbe, addig a bogarak berepülnek egy-egy faluba. A Szentjánosbogár Közösség az egyre inkább atomizálódó társadalmat szeretné egy kis aktivitásra buzdítani, közel hozni egymáshoz az embereket, megszüntetni a bizalmatlan légkört, így táboraikat mindig egy adott falu plébániájával szorosan együttműködve szervezik meg, a szálláshelyeket és az ellátást pedig a falu lakói biztosítják saját otthonaikban.
Pedagógia háttér
Habár a bogarakra kevésbé jellemző a rendszeres évközi találkozás, mozgalmuk mégis komoly pedagógiai alapelveken nyugszik, amelyeket részletesen megtaláltok a honlapjukon. Ezek közül a legfontosabb: Szeretetben, feltétlen elfogadásban részesíteni mindenkit. Ezen felül fontos számukra a közösségre, mindennapi kereszténységre, felelősségre és kreativitásra nevelés.
A Bogarak nem is repkednek túl messze tőlünk, a Szentjánosbogár Iroda, akár csak az MCsSz iroda, a Párbeszéd Házában található a Horánszky utcában. El is kell a központi igazgatás, ugyanis a közösség 2015-ben öt helyszínen szervezett 100-150 fős táborokat 10-16 éveseknek.
Royal Rangers, a majdnem cserkészet
„Légy készen! Készen minden időben!” hangzik a Royal Rangers-ök mottója. Nem kell nagyon éles fülűnek lennünk, hogy már a mottóból is kihalljuk az összecsengéseket a cserkészköszönéssel. Nagyon leegyszerűsítve a Royal Rangers szinte ugyanaz, mint a cserkészet, leszámítva, hogy ők szigorúan az 7-17 éves korig terjedő korosztállyal foglalkoznak és jóval nagyobb hangsúlyt kap nálunk az evangelizáció és a misszió szerepe. Ez alatt a tíz év alatt szeretnék felkészíteni a gyerekeket a kreatív és önálló munkára, a játékra, Isten és az általa alkotott, csodálatos természet ismeretére, szeretetére és tiszteletére, a társak felé való szolgálatkészségre, az egészséges életre és egészséges gondolkodásra, tehát nagy szavakat használva: az Életre. Pedagógiájukat arra az elképzelésre alapozzák, miszerint az ember négy fő részből áll: test, lélek, szellem és társadalmi helyzet, e négy terület fejlesztését végzik a Ranger-ek négy korosztályra bontva: 7-től 9 éves korig Mini-Rangerek, 9-től 12 éves korig Felfedezők, 12-től 15 éves korig a Nyomolvasók és 15-től 17 éves korig Vándorok.
A mozgalom az 1960-as években indult egy springfieldi plébánián, ma már több mint 9 országban találkozhatsz a keresztény vándorokkal. Hazánkban koedukált, fiúk és lányok egyaránt csatlakozhatnak, de több olyan országis van, ahol a program kizárólag fiúknak szól. Nem csak a pedagógia alapok és a gyakorlatok, de az egyenruhájuk is nagyon hasonló a cserkészekéhez. Jelvényük egy iránytűt szimbolizál, melynek minden iránya egy-egy fontos jelkép. A négy arany nyíl jelzi azt a négy területet, ahol fejleszteni szeretnék a gyerekeket. A négy piros irány pedig a megváltást, a Szentlélekben való keresztséget, az isteni gyógyítást és Krisztus második eljövetelét jelképezi. A nyolc kék nyíl pedig a nyolc törvényüket jelképezi: felkészültség vagy készen lét, tisztaság, becsületesség, bátorság, hűség, udvariasság, engedelmesség és lelkiség.
Ahhoz, hogy valaki csoportvezető lehessen hasonlóan komoly képzési folyamaton kell részt venni, mint egy leendő cserkészvezetőnek.
Forrás:
http://szentjanosbogar.hu/bemutatkozas
http://www.royalrangers.hu/magunkrol.htm
https://www.royalrangersinternational.com/aboutus.php
Magyar Katolikus Lexikon
