Tábori konyha – egyszerű nyári ételek

A paprikáskrumpli és a lekváros kenyér talán a leggyakoribb étel a táborban. Jók ezek, csak unalmassá válhatnak egy idő után. Adunk nektek néhány tippet, mit lehet könnyen elkészíteni erdei körülmények között, közösségben. 

Alufóliára is szükség lesz a következő ételek elkészítéséhez, ami azt is biztosítja számotokra, hogy akár egyénileg válogassátok össze az alapanyagokat, fűszereket. A különféle ételallergiásoknak is lehet ez egy ideális megoldás, hiszen simán helyettesíthetik nekik megfelelő betétekkel a batyus fogásokat. Kezdjük a legegyszerűbbekkel, ilyen például a főtt kukorica és a hot dog.

A csöves kukorica a nyár közepének közkedvelt harapnivalója. Érdemes a piacon beszerezni a legzsengébb, levéllel burkolt csöveket, fejenként kettő biztos el fog fogyni belőle. Az előkészítéshez jól jön a segítség, hiszen egyenként le kell fejteni a leveleket és az úgynevezett bajuszt, ami a szemeket borítja. Ez ne repüljön a kukába, mert értékes bélés lesz belőle a lábos alján. A levélkanapéra fektetve rétegezzétek a kukoricákat, végül a maradék levelekkel, bajuszokkal fedjétek be. Annyi víz mehet rá, ami ellepi, de ne sózzátok, majd csak fogyasztás előtt. Forrástól számítva 10-15 percig kell főzni, majd ugyanennyi ideig pihentetni a forró vízben. Ebből a léből kiszedegetve adagoljátok a tányérokba míg el nem fogy, ez biztosítja azt, hogy ne száradjon ki a gőzölgéstől a kukorica.

Grillezni is lehet a csöveket: tépj egy 30 x 30-as darabot a fóliából, tedd bele a nyers, megpucolt kukoricát, kend be vajjal, olajjal, különféle fűszerekkel, és mehet is a parázsra. 

Kedvenc hot dogodat is ezzel a módszerrel tudod elkészíteni: burkold fóliába a műanyag borítása nélkül a virslit egy kis szeletelt hagymával, pici olajjal, percek alatt el fog készülni, míg helyet csinálsz neki a kifliben. 

A hasselback burgonya kicsit több időt vesz igénybe, de kárpótlásul szép és nagyon finom. A sűrűn (kb. 2 mm) bevágott krumpli réseibe tetszés szerint rakhatsz sajtot, bacont, szalámit. Az alaposan megmosott nyári krumplikat éles késsel óvatosan vágjátok majdnem végig, hogy szépen egyben maradjon. Kenjétek meg az egészet fűszeres olajjal (fokhagyma, só, bors), borítsátok be alufóliával, majd 45 percig hagyjátok a parázson, időnként megforgatva őket. A kisebb darabok hamarabb is elkészülhetnek, villával megszúrva lehet ellenőrizni, hogy kellően megpuhultak-e.

Batyuzni persze sok mindent lehet. Kisebb kockákra vágott csirkehúst hagymával, paprikával és paradicsommal, köretnek is mehet a csomagba kicsire vágott krumpli, vagy szórhatunk bele bulgurt, kuszkuszt. Utóbbiak a szaftos levet szívják majd magukba.

Ajánljuk még a kínai kelt, ami a káposztafélék családjába tartozik, mégis egészen vajas ízű, lágy finomsággá alakul hőkezelés hatására. A hosszúkás leveleket meg kell mosni, keresztben felszeletelni, majd só, bors, kevés olaj következik, aztán maroknyi adagokban fóliába csomagolva 15-20 percig kell “főzni” a parázson vagy a rácson. Olaj helyett rakhatsz bele kockákra vágott szalonnát, vékony bacon szeleteket. Az ázsiai konyhákban kevés szójaszószt is löttyintenek rá.

Végül a nyári strandok alap fogása, a lángos helyett egy kicsit egészségesebb de hasonló lepényféleség elkészítése következik:

A rösztiburgonya számos nemzetiség konyhájában megtalálható kisebb változtatásokkal. Hívják tócsninak, lapcsánkának, latkesznek, hremzlinek, görhönynek, gánicának vagy macoknak – mindnek alapja a reszelt krumpli és liszt kisült formája. Adhatunk hozzá tojást, reszelhetünk bele répát, cukkinit, káposztát, hagymát, csak finomabb lesz tőle. A recept lényege, hogy a nagylyukú reszelőn lereszelt nedves alapanyagok (krumpli, káposzta, hagyma stb.) mennyi lisztet “vesznek fel”, amíg már formázható de még szüttyős anyag keletkezik belőle. Érdemes a lisztezés előtt besózni a zöldségeket, mert az gyorsítja a vízleadás folyamatát. A kész maroknyi masszát forró zsíros vagy olajos felületen – fazék, vaslap – lehet megsütni mindkét oldalán. Fokhagymás, sajtos tejföllel, snidlinggel, petrezselyemmel ízesített joghurttal vagy egyszerűen mustárral jó megenni, két kézzel. 

Szöveg: Nagy Emese