Mint régen a fonóban – regös cserkészek

A népi kultúra fiatal őrzői a regös cserkészek, és úgy látszik, hogy a hagyományok gyakorlása, a kézművesség sosem megy ki a divatból. Csanády Lőrinc csst. (205.) fiatal kora ellenére nagy feladatot vesz a vállára, idén ő volt a regös cserkésztábor parancsnok-helyettese. Vele beszélgettünk a sátorállítás ideje alatt.

 MCS  Hogy lettél cserkész?

Hétéves voltam, édesapám, Csanády Gábor cst. (205.) a városmajori Zrínyi Miklós cserkészcsapat csapatparancsnok-helyettese volt Grynaeus András cst. (205.), HP mellett. Édesapámnak nyolc gyermeke van, én a harmadik vagyok. Szüleim nagyon fontosnak tartották azt, hogy már fiatalon valamilyen közösségi mozgalomban vegyünk részt. A cserkészet adta is magát, mert mi fiúk jöttünk sorban. Édesanyám szokta így mondani: apám fő motivációja ahhoz, hogy csapatparancsnok-helyettes lett, az volt, hogy megszületett a harmadik fia, én. Akkor azt mondták a szüleim, egy kis cserkészet a fiú nevelésben nagyon jól fog jönni édesapámnak, mert úgy tűnik, fiús család leszünk, ezt a tudást el kell kezdenie megszerezni. Mindkét bátyám cserkész volt már akkor, azóta mind a nyolcan azok vagyunk a Zrínyiben.

 MCS  Lett azért lénytestvéred is?

Igen, egy, az ötödik testvérem lány, Ágota.

 MCS  „Hagyjátok”, hogy lány legyen?

Hát, küzd érte! Most pont a húgom melletti szobába költöztem, és érdekes, hogy miként kell minden nap alkalmazkodnunk egymáshoz. Ez nem egy 5-10 napos cserkésztábor. A problémáinkat nem lehet elrejteni, elfojtani és nem beszélni róla, hanem meg kell oldani. Nagyon szeret sütni, ezt mi fiúk nagyon értékeljük, és támogatjuk benne. Most múlt tizennyolc éves. Érdekesek azok a párbeszédek is, amiket folytatunk. Mondja, sütne valamit. Válaszolom, de jó, hát süssél valamit! (Én már dolgozom, milyen jó az, ha az ember hazamegy a családhoz, és van süti!) Mondja: jó, de hozzál élesztőt. Tisztára olyan, mint egy párkapcsolatban, olyan helyzeteket hoz az együttélés.

33505_137673386274528_7012943_n

 MCS  Fiatalon nagyon éretten gondolkodsz. Mit adott az alapvető képességeidhez a cserkészet?

Sokat fejlődtem önmenedzselésben. Valószínűleg ez annak is oka, hogy sokan vagyunk testvérek, emiatt sokszor magamnak kellett kikaparnom a gesztenyét. Tizennégy évesen már vezető lettem, őrsvezető, vagyis felelősséget adtak nekem, feladatot bíztak rám, megbíztak bennem. A döntéshelyzet hasznos tudást ad, nem beszélve arról, hogy programokat kell szervezzünk, ami szintén nagyon fejleszti a képességeket. Ez nem csak a vezetőkre érvényes. Az én őrsvezetőm sok döntést bízott ránk, őrstagokra, és a mai napig ránk tud bízni feladatokat, például túraszervezést. A szervezés tanulható „tudomány”.

 MCS  Miben vagy a legjobb?

Az én életem elég kacifántos. Érettségi után hegedülni kezdtem tanulni: hegedűművész szerettem volna lenni. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumba, mentem továbbtanulni. Másodévesen rájöttem, hogy ebből nem fogok tudni megélni, mint családfenntartó. Mi legyek? – gondolkodtam. Egyetem után néztem, és elkezdtem szociológiát tanulni a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Most államvizsgáztam, ezt a diplomát már megszereztem. Közben rájöttem, hogy a szociológusok sem fognak megélni ebben az országban. Persze, ezt inkább azért tanultam, mert nagyon érdekelt, mintsem azért, hogy ebből majd meg fogok élni. Ezért a szociológiai tanulmányaim alatt, elkezdtem pénzügyet és számvitelt tanulni esti képzésen. Azt is elvégeztem már. Jövőre megyek tovább, közgazdaságtudományi tanulmányokat szeretnék folytatni egyetemi keretek között. Ezt a folyamatot azért tudtam végigvinni, mert a cserkészet tanított rá. Valószínűleg a cserkészetnek köszönhető, hogy hosszútávra szeretek tervezni.

A regösök

20077_1240672770920_163442_n

Az összes testvérem regös táborba járt, vagy jár, pedig a szüleink egyáltalán nem buzdítottak erre – városi emberek vagyunk. Mind egyéni elhatározásból lettünk regös cserkészek.  A regös cserkészet lényege, hogy a mai világ fiataljaival megismertesse, megszerettesse és a hétköznapi életével összeegyeztesse a népművészet szeretetét. Ez azt jelenti, hogy bár itt a táborban mint „szubkultúra” viselkedünk, olyan dolgokat csinálunk, amiket az ember nem csinál a városban: kézműveskedünk, minden este táncházba megyünk. A végcélunk a szakági munkával az, hogy a gyerekek ne csak itt élvezzék, hanem utána is nagy szeretettel és lelkesedéssel menjenek el egy táncházba, ismerjék meg ezeket a lehetőségeket. Hogyha hallanak valamilyen népzenei műsort a rádióban, tévében, ne kapcsolják ki. Ha lehetőségük van rá, kézműveskedjenek otthon is, merjenek dolgokat maguknak kifaragni, fonni például egy szennyeskosarat, és hasonlók. Az a lényeg, hogy megismerve elődeink hagyományait, ezt valahogyan a városi, modern világunkba is bele tudjuk ültetni. Nem csak azt tanítjuk meg, hogy hogy csinálták a régiek, hanem azt is megmutatjuk, hogy ez hogyan ötvözhető mai tevékenységekkel.

 

 MCS  A gyerekek hogyan állnak ezekhez a szokásokhoz?

Van a prózai helyzet, amikor szüksége van egy szennyeskosárra. Akkor vagy besétál az áruházba, és megveszi a fröccsöntött műanyagot – vagy elkészíti magának. Egyre több a példa a regösség melletti elköteleződésre – hagyománnyá válik, beépül a mindennapokba –, hogy hoznak valamit otthonról, amit itt a táborban meg szeretnének csinálni. Valaki hozott például egy gyúródeszkához való nyújtófát, virágmintákat akart faragni bele, hogy a nyújtás során a sütemény tetejére virágminta kerülhessen. Egy testvérpár hatalmas, öt literes borosüvegeket hozott, körbe szerették volna fonni demizsonnak. Fület is készítettek rá, és meg tudták csinálni, mert a mestereink felkészültsége lehetőséget adott arra, hogy ezeket el is készítsék. Valaki más elhozta a bőrszandálját, ami elszakadt, és itt meg tudták újra talpalni a bőrözőmestereinkkel, így hosszútávon használható lábbeli lett belőle.

 MCS  Hogyan tudnám én ezt otthon megvalósítani? Mert a nappaliban ülve kosarat fonni… ez azért eléggé valószerűtlen dolog… Eleve honnan szerzek alapanyagot? Azt sem tudom, mit kell vele csinálni. Be kell-e e például áztatni?

Megoldható otthon is. A húgom például a fürdőszobában, a kád mellett szokott kosarat fonni. Budapesten minden alapanyagot meg lehet találni. A praktikák megtanulására a regös tábor alkalmas igazán, ahol egy mestertől sajátíthatjuk el a fortélyokat. A youtube-ról kosarat fonni megtanulni nemigen lehet, de ha az ember egy mesterrel font már egyet, akkor tudja, hogy be kell-e áztatni, egyáltalán tudja, hogy áztatni kell, vagy csak vizes zsákba tenni, mint például a gyékényt. A második-harmadik munka már otthon, egyedül is menni fog. Ezek a munkák ijesztőbbnek tűnnek, mint amilyenek. A regös honapunkon az általunk ismert és bevált kézműves alapanyagok beszerzésének lehetőségeit közzétesszük, éppen azért, hogy ha valakinek kedve támad otthon például nemezelni egyet, megnézheti, hogy hol tudja a nemezt beszerezni.

 MCS  Miben különbözik a regös tábor egy hagyományos kézműves tábortól?

Ez sokkal több. Tapasztalatom szerint, és a visszajelzésekből is ezt látjuk, hogy a regös táborba a közösség az, ami mindenkit visszahúz. A barátságok. Annak ellenére, hogy ez nem egy heti-havi szinten működő közösség. Mégis, itt a regös táborban egy olyan hangulatot, miliőt és együttélést tudunk kialakítani, amit semmi sehol máshol nem tudott még. Még csapattábor sem – talán azért, mert ott egyébként is találkozunk. Itt korosztályosan még többen vagyunk összezárva. Egy kutatásnak is lehetne témája, hogy ez miért alakul ki így.

Hogy az ember kézműveskedik a táborban, úgy tűnhet, hogy mindenki egész nap varrogat, meg kosarat fon. Ez ránézésre unalmasnak tűnne. A valóságban barátságok, kis körök alakulnak, mint régen a fonóban. Leülnek, beszélgetnek, felállnak táncolni, aztán visszaülnek, ugyanők, ugyanoda, és folytatják.

993526_10201273012414203_426785257_n

 MCS  A cserkészek számára nyitottak ezeka táborok és a rendezvényeitek. De tartotok-e olyan programokat, amelyeken a külsősök is megismerkedhetnek veletek, és a hagyományainkkal?

Nyílt napot nem szoktunk szervezni, de évről-évre van olyan program, ami kifelé nyitottá válik. Egyébként bárki eljöhet a táborba. Ha eljön a táborunkba valaki, aki nem cserkész, de mondjuk, nagyon szeret táncolni, akkor megkérdezzük, hol lakik, és megpróbáljuk összekötni az ottani cserkészcsapattal. Ugyanis cél részben ez is: ha neki a szellemiségünk tetszik a táborban, akkor ő csatlakozzon egy csapathoz. Ha nem tetszik neki, nyilván nem is jön el többet táborba; ha tetszik, akkor megpróbálunk segíteni neki, hogy a mozgalomhoz is csatlakozni tudjon.

A tábor

A cserkészek regöstáborában tizenkét féle kismesterséget lehet gyakorolni. Csipkeverést, fafaragást, csuhézást, gyékényfonást, agyagozást, kosárfonást, tojásírást, mézeskalács készítést, szövés-fonást, bőrözést, gyöngyfűzést és hímzést. Korosztály szerint napont a egy- vagy kétórás néptánc- illetve népdal foglalkozás van a tábor ideje alatt, esténként élő zenés táncházzal. A táborban hagyományosan városismereti verseny is van, aztán kétnapos portya, kirándulások, tájház látogatás, és a helybeli öregek felkeresésére is szakítanak időt.

A regösök bejárják az országot. Most Tésen, Vártpalota felett voltak. A tíz napos táborba először általában a felső tagozatosok és a gimnazisták érkeznek, pár nap múlva az egyetemisták és a felnőttek, végül a kiscserkészek. Ez a tábor hagyományosan egy eljátszott nagy népi lagzival zárul, erre sokan jönnek a korábbi regösök közül. Szombat délután kezdődik: feldíszítik a lányos házat, a fiús házat, és a templomot. Végigjárnak, ahogyan régen a kis falvakban. A „vőfélyek” vezetik a menetet, kikérik a fiút, elbúcsúznak a szülőktől, aztán átmegy a menet a lányos házhoz, kikérik a lányokat, akiket körtánccal búcsúztatnak a lányok, és elmennek közösen a templomba. Elöl megy a lovaskocsi, fent ül az „ifjú pár” – illetve még csak pár jelölt –, fönt a zenekar húzza, mögötte a lányok összefogódzkodnak és énekelnek. A templomban is eljátsszák az esküvőt, aztán elmennek a lagziba, ott nagy vacsorával nyitják meg a lakodalmat, és az este egy hajnalig tartó táncházzal fejeződik be. Az egyetemista altábor résztvevői kutatnak a környéken, néprajzi gyűjtést szerveznek, megkérdezik az öregeket, hogyan ment ez régen. Próbálnak népszokásokat is felfedezni, amik az esküvővel kapcsolatosak, népdalokat is gyűjtenek, és ezeket igyekeznek beépíteni az esküvői játékba.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük