A népi kultúra fiatal őrzői a regös cserkészek, és úgy látszik, hogy a hagyományok gyakorlása, a kézművesség sosem megy ki a divatból. Csanády Lőrinc csst. (205.) fiatal kora ellenére nagy feladatot vesz a vállára, idén ő volt a regös cserkésztábor parancsnok-helyettese. Vele beszélgettünk a sátorállítás ideje alatt.
MCS Hogy lettél cserkész?
Hétéves voltam, édesapám, Csanády Gábor cst. (205.) a városmajori Zrínyi Miklós cserkészcsapat csapatparancsnok-helyettese volt Grynaeus András cst. (205.), HP mellett. Édesapámnak nyolc gyermeke van, én a harmadik vagyok. Szüleim nagyon fontosnak tartották azt, hogy már fiatalon valamilyen közösségi mozgalomban vegyünk részt. A cserkészet adta is magát, mert mi fiúk jöttünk sorban. Édesanyám szokta így mondani: apám fő motivációja ahhoz, hogy csapatparancsnok-helyettes lett, az volt, hogy megszületett a harmadik fia, én. Akkor azt mondták a szüleim, egy kis cserkészet a fiú nevelésben nagyon jól fog jönni édesapámnak, mert úgy tűnik, fiús család leszünk, ezt a tudást el kell kezdenie megszerezni. Mindkét bátyám cserkész volt már akkor, azóta mind a nyolcan azok vagyunk a Zrínyiben.
MCS Lett azért lénytestvéred is?
Igen, egy, az ötödik testvérem lány, Ágota.
MCS „Hagyjátok”, hogy lány legyen?
Hát, küzd érte! Most pont a húgom melletti szobába költöztem, és érdekes, hogy miként kell minden nap alkalmazkodnunk egymáshoz. Ez nem egy 5-10 napos cserkésztábor. A problémáinkat nem lehet elrejteni, elfojtani és nem beszélni róla, hanem meg kell oldani. Nagyon szeret sütni, ezt mi fiúk nagyon értékeljük, és támogatjuk benne. Most múlt tizennyolc éves. Érdekesek azok a párbeszédek is, amiket folytatunk. Mondja, sütne valamit. Válaszolom, de jó, hát süssél valamit! (Én már dolgozom, milyen jó az, ha az ember hazamegy a családhoz, és van süti!) Mondja: jó, de hozzál élesztőt. Tisztára olyan, mint egy párkapcsolatban, olyan helyzeteket hoz az együttélés.
MCS Fiatalon nagyon éretten gondolkodsz. Mit adott az alapvető képességeidhez a cserkészet?
Sokat fejlődtem önmenedzselésben. Valószínűleg ez annak is oka, hogy sokan vagyunk testvérek, emiatt sokszor magamnak kellett kikaparnom a gesztenyét. Tizennégy évesen már vezető lettem, őrsvezető, vagyis felelősséget adtak nekem, feladatot bíztak rám, megbíztak bennem. A döntéshelyzet hasznos tudást ad, nem beszélve arról, hogy programokat kell szervezzünk, ami szintén nagyon fejleszti a képességeket. Ez nem csak a vezetőkre érvényes. Az én őrsvezetőm sok döntést bízott ránk, őrstagokra, és a mai napig ránk tud bízni feladatokat, például túraszervezést. A szervezés tanulható „tudomány”.
MCS Miben vagy a legjobb?
Az én életem elég kacifántos. Érettségi után hegedülni kezdtem tanulni: hegedűművész szerettem volna lenni. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumba, mentem továbbtanulni. Másodévesen rájöttem, hogy ebből nem fogok tudni megélni, mint családfenntartó. Mi legyek? – gondolkodtam. Egyetem után néztem, és elkezdtem szociológiát tanulni a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Most államvizsgáztam, ezt a diplomát már megszereztem. Közben rájöttem, hogy a szociológusok sem fognak megélni ebben az országban. Persze, ezt inkább azért tanultam, mert nagyon érdekelt, mintsem azért, hogy ebből majd meg fogok élni. Ezért a szociológiai tanulmányaim alatt, elkezdtem pénzügyet és számvitelt tanulni esti képzésen. Azt is elvégeztem már. Jövőre megyek tovább, közgazdaságtudományi tanulmányokat szeretnék folytatni egyetemi keretek között. Ezt a folyamatot azért tudtam végigvinni, mert a cserkészet tanított rá. Valószínűleg a cserkészetnek köszönhető, hogy hosszútávra szeretek tervezni.
A regösök
Az összes testvérem regös táborba járt, vagy jár, pedig a szüleink egyáltalán nem buzdítottak erre – városi emberek vagyunk. Mind egyéni elhatározásból lettünk regös cserkészek. A regös cserkészet lényege, hogy a mai világ fiataljaival megismertesse, megszerettesse és a hétköznapi életével összeegyeztesse a népművészet szeretetét. Ez azt jelenti, hogy bár itt a táborban mint „szubkultúra” viselkedünk, olyan dolgokat csinálunk, amiket az ember nem csinál a városban: kézműveskedünk, minden este táncházba megyünk. A végcélunk a szakági munkával az, hogy a gyerekek ne csak itt élvezzék, hanem utána is nagy szeretettel és lelkesedéssel menjenek el egy táncházba, ismerjék meg ezeket a lehetőségeket. Hogyha hallanak valamilyen népzenei műsort a rádióban, tévében, ne kapcsolják ki. Ha lehetőségük van rá, kézműveskedjenek otthon is, merjenek dolgokat maguknak kifaragni, fonni például egy szennyeskosarat, és hasonlók. Az a lényeg, hogy megismerve elődeink hagyományait, ezt valahogyan a városi, modern világunkba is bele tudjuk ültetni. Nem csak azt tanítjuk meg, hogy hogy csinálták a régiek, hanem azt is megmutatjuk, hogy ez hogyan ötvözhető mai tevékenységekkel.
MCS A gyerekek hogyan állnak ezekhez a szokásokhoz?
Van a prózai helyzet, amikor szüksége van egy szennyeskosárra. Akkor vagy besétál az áruházba, és megveszi a fröccsöntött műanyagot – vagy elkészíti magának. Egyre több a példa a regösség melletti elköteleződésre – hagyománnyá válik, beépül a mindennapokba –, hogy hoznak valamit otthonról, amit itt a táborban meg szeretnének csinálni. Valaki hozott például egy gyúródeszkához való nyújtófát, virágmintákat akart faragni bele, hogy a nyújtás során a sütemény tetejére virágminta kerülhessen. Egy testvérpár hatalmas, öt literes borosüvegeket hozott, körbe szerették volna fonni demizsonnak. Fület is készítettek rá, és meg tudták csinálni, mert a mestereink felkészültsége lehetőséget adott arra, hogy ezeket el is készítsék. Valaki más elhozta a bőrszandálját, ami elszakadt, és itt meg tudták újra talpalni a bőrözőmestereinkkel, így hosszútávon használható lábbeli lett belőle.
MCS Hogyan tudnám én ezt otthon megvalósítani? Mert a nappaliban ülve kosarat fonni… ez azért eléggé valószerűtlen dolog… Eleve honnan szerzek alapanyagot? Azt sem tudom, mit kell vele csinálni. Be kell-e e például áztatni?
Megoldható otthon is. A húgom például a fürdőszobában, a kád mellett szokott kosarat fonni. Budapesten minden alapanyagot meg lehet találni. A praktikák megtanulására a regös tábor alkalmas igazán, ahol egy mestertől sajátíthatjuk el a fortélyokat. A youtube-ról kosarat fonni megtanulni nemigen lehet, de ha az ember egy mesterrel font már egyet, akkor tudja, hogy be kell-e áztatni, egyáltalán tudja, hogy áztatni kell, vagy csak vizes zsákba tenni, mint például a gyékényt. A második-harmadik munka már otthon, egyedül is menni fog. Ezek a munkák ijesztőbbnek tűnnek, mint amilyenek. A regös honapunkon az általunk ismert és bevált kézműves alapanyagok beszerzésének lehetőségeit közzétesszük, éppen azért, hogy ha valakinek kedve támad otthon például nemezelni egyet, megnézheti, hogy hol tudja a nemezt beszerezni.
MCS Miben különbözik a regös tábor egy hagyományos kézműves tábortól?
Ez sokkal több. Tapasztalatom szerint, és a visszajelzésekből is ezt látjuk, hogy a regös táborba a közösség az, ami mindenkit visszahúz. A barátságok. Annak ellenére, hogy ez nem egy heti-havi szinten működő közösség. Mégis, itt a regös táborban egy olyan hangulatot, miliőt és együttélést tudunk kialakítani, amit semmi sehol máshol nem tudott még. Még csapattábor sem – talán azért, mert ott egyébként is találkozunk. Itt korosztályosan még többen vagyunk összezárva. Egy kutatásnak is lehetne témája, hogy ez miért alakul ki így.
Hogy az ember kézműveskedik a táborban, úgy tűnhet, hogy mindenki egész nap varrogat, meg kosarat fon. Ez ránézésre unalmasnak tűnne. A valóságban barátságok, kis körök alakulnak, mint régen a fonóban. Leülnek, beszélgetnek, felállnak táncolni, aztán visszaülnek, ugyanők, ugyanoda, és folytatják.
MCS A cserkészek számára nyitottak ezeka táborok és a rendezvényeitek. De tartotok-e olyan programokat, amelyeken a külsősök is megismerkedhetnek veletek, és a hagyományainkkal?
Nyílt napot nem szoktunk szervezni, de évről-évre van olyan program, ami kifelé nyitottá válik. Egyébként bárki eljöhet a táborba. Ha eljön a táborunkba valaki, aki nem cserkész, de mondjuk, nagyon szeret táncolni, akkor megkérdezzük, hol lakik, és megpróbáljuk összekötni az ottani cserkészcsapattal. Ugyanis cél részben ez is: ha neki a szellemiségünk tetszik a táborban, akkor ő csatlakozzon egy csapathoz. Ha nem tetszik neki, nyilván nem is jön el többet táborba; ha tetszik, akkor megpróbálunk segíteni neki, hogy a mozgalomhoz is csatlakozni tudjon.
A tábor
A cserkészek regöstáborában tizenkét féle kismesterséget lehet gyakorolni. Csipkeverést, fafaragást, csuhézást, gyékényfonást, agyagozást, kosárfonást, tojásírást, mézeskalács készítést, szövés-fonást, bőrözést, gyöngyfűzést és hímzést. Korosztály szerint napont a egy- vagy kétórás néptánc- illetve népdal foglalkozás van a tábor ideje alatt, esténként élő zenés táncházzal. A táborban hagyományosan városismereti verseny is van, aztán kétnapos portya, kirándulások, tájház látogatás, és a helybeli öregek felkeresésére is szakítanak időt.
A regösök bejárják az országot. Most Tésen, Vártpalota felett voltak. A tíz napos táborba először általában a felső tagozatosok és a gimnazisták érkeznek, pár nap múlva az egyetemisták és a felnőttek, végül a kiscserkészek. Ez a tábor hagyományosan egy eljátszott nagy népi lagzival zárul, erre sokan jönnek a korábbi regösök közül. Szombat délután kezdődik: feldíszítik a lányos házat, a fiús házat, és a templomot. Végigjárnak, ahogyan régen a kis falvakban. A „vőfélyek” vezetik a menetet, kikérik a fiút, elbúcsúznak a szülőktől, aztán átmegy a menet a lányos házhoz, kikérik a lányokat, akiket körtánccal búcsúztatnak a lányok, és elmennek közösen a templomba. Elöl megy a lovaskocsi, fent ül az „ifjú pár” – illetve még csak pár jelölt –, fönt a zenekar húzza, mögötte a lányok összefogódzkodnak és énekelnek. A templomban is eljátsszák az esküvőt, aztán elmennek a lagziba, ott nagy vacsorával nyitják meg a lakodalmat, és az este egy hajnalig tartó táncházzal fejeződik be. Az egyetemista altábor résztvevői kutatnak a környéken, néprajzi gyűjtést szerveznek, megkérdezik az öregeket, hogyan ment ez régen. Próbálnak népszokásokat is felfedezni, amik az esküvővel kapcsolatosak, népdalokat is gyűjtenek, és ezeket igyekeznek beépíteni az esküvői játékba.
